• Tartalom

GK BH 1987/453

GK BH 1987/453

1987.12.01.

A gazdasági társaság vagy annak képviselője (gesztora) és az egyesület között – az utóbbinak gazdálkodó tevékenységével kapcsolatban – folyamatba tett perben a megyei bíróságnak van hatásköre [Pp 45. §, 129. § (1) bek., 365. § (1) bek., 366. § (1) bek.; Ptk. 568. § (4) bek., 569. § (2) bek., 685. § c) pont; 1978. évi 4. sz. tvr. 45. §; 1985. évi 25. sz. tvr. 1. §; GK 40. sz.].

A jogosult gazdasági társaság kérelmére a városi bíróság a kötelezett sportegyesülettel szemben 47 467 Ft vállalkozói díj megfizetése iránt fizetési meghagyást bocsátott ki. A kötelezett ellentmondása következtében perré alakult eljárásban azonban a keresetlevelet a jogerőre emelkedett végzésével a Pp 129. §-ának (1) bekezdése alapján illetékes megyei bíróságra áttenni rendelte, mert álláspontja szerint a per lefolytatására hatáskörrel nem rendelkezik. A per a Pp 396. §-ában felhívott Ptk. 685. § c) pontjának második mondata értelmében, a Pp 365. §-ának (1) bekezdés és 366. §-ának (1) bekezdés szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
A megyei bíróság jogerőre emelkedett végzésében hatáskörének hiányát megállapítva az iratokat az eljáró bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bíróságra felterjesztette. Álláspontja szerint a peres felek egyike sem minősíthető gazdálkodó szervezetnek, ezért a Pp 365. §-ának (1) bekezdése értelmében a jelen perben a Pp XXV. fejezetének szabályai nem alkalmazhatók.
A megyei bíróság döntése, amelyben hatáskörének és illetékességének hiányát megállapította, az alábbiak szerint téves.
A felperes gazdasági társaság gesztora a fizetési meghagyáson, valamint a becsatolt felperesi számlán lévő bélyegző tanúsága szerint egy mgtsz. A Ptk. 569. §-ának (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaság ügyeinek vitelére és tagjainak képviseletére a gesztor jogosult. Az 1986. január 1-jén hatályba lépett és a Ptk. egyes rendelkezéseit módosító 1985. évi 25. sz. tvr. 1. § szerint azonban a gazdasági társaság közös neve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, továbbá perben állhat és perelhető.
A korábbi jogi szabályozás alapján a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (1978. évi 4. sz. tvr. 45. §) peres ügyeiben a gesztor szövetkezet járt el. A szövetkezet pedig a Ptk. 685. §-ának a) pontja szerint nem vitásan olyan gazdálkodó szervezetnek tekintendő, amelynek a más gazdálkodó szervezetekkel szembeni peres ügyeiben a Pp XXV. fejezete rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ptk. fent hivatkozott módosítása ezt a jogi helyzetet alapvetően nem változtatta meg, hiszen a gazdasági társaság bármelyik tagjának a képviselete továbbra sem kizárt, így a képviselőnek és a társaság tagjainak a perben való fellépése sem. A módosító rendelkezés célja éppen nem a gazdasági társaságok forgalmi életben való részvételének a megnehezítése, hanem ellenkezőleg: a polgári jogviszonyokban való önálló fellépés lehetősége a gazdasági szervezetek kapcsolatainak könnyebb áttekinthetőségét, a jogviszonyok egyszerűsödését segíti elő.
Ezzel a céllal ellentétesen hatna, és a forgalom bizonytalanságát eredményezné egy olyan felfogás, amely az alkalmazandó általános vagy különleges eljárási szabályok között aszerint tenne különbséget, hogy valamelyik peres fél – élve a jogszabály adta lehetőséggel – saját nevében lép-e fel, vagy nevében és helyette képviselője kezdeményez peres eljárást.
Az 1985. évi 25. sz. tvr. 1. §-ával módosított Ptk. 568. §-ának (3) bekezdése értelmében a gazdasági társaság perképességgel és perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. Az általa vagy vele szemben indított perben a Pp 1. § alapján a bíróságnak kell ezért a megfelelő eljárás rendjén, az igazság alapján döntenie. E garanciális szabály érvényesülését hiúsítaná meg, ha az alkalmazandó eljárási szabályokat attól tennők függővé, hogy a gazdasági társaság maga perel, vagy helyette gesztora áll perben.
A Legfelsőbb Bíróság a GK 46. sz. állásfoglalással módosított GK 40. sz. állásfoglalásban a fentiekkel azonos iránymutatást adott a kizárólag gazdálkodó szervezetek által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező, de közös név alatt gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság által vagy ellene indított perekben követendő eljárásról.
Helyes a megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesi sportegyesület általában nem tekinthető a Pp alkalmazása tekintetében gazdálkodó szervezetnek. A városi bíróság végzése azonban helytállóan utalt arra, hogy jelen esetben a Ptk. 685. §-a c) pontja második mondatának szabályát kell alkalmazni, amelynek értelmében az egyesület gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is – kizáró rendelkezés hiányában – a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A felperes ugyanis vállalkozási szerződésből eredő követelést kíván vele szemben érvényesíteni.
A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtettek alapján eljáró bíróságul a Pp 45. § értelmében a megyei bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Gpk. II. 30 155/1987. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére