GK BH 1987/455
GK BH 1987/455
1987.12.01.
A cégbejegyzésre vagy a cégbeli változások bejegyzésére irányuló kérelem benyújtásának késedelme esetén helye van igazolási kérelemnek; a késedelem ténye egymagában nem alapozza meg a pénzbírság kiszabását, a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy fennállnak-e a pénzbírság alkalmazásának törvényes feltételei [Pp 3. § (1) bek., 109. § (1) bek.; 1985. évi 16. sz. tvr. 7. § (1) és (2) bek.].
A megyei bíróság, mint cégbíróság az 1983. október 4. napján kelt végzésével bejegyzett egy vállalati gazdasági munkaközösséget.
A vállalati gazdasági munkaközösség tagjai a szerződést többször módosították, a társasági szerződés módosítását az államigazgatósági hatóság jóváhagyta és megküldte az elsőfokú bíróságnak, mint cégbíróságnak a vonatkozó határozatait. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság 1986. június 16. napján kelt végzésével felhívta a céget – képviselője útján –, hogy a változások bejegyzésére irányuló kérelmet nyújtson be. A felhívásban közölte, hogy ahhoz milyen okiratokat kell csatolni, részletezte az okiratok tartalmára és alakiságára vonatkozó előírásokat, valamint meghatározta a lerovandó illeték összegét is. A végzést többször rendelte el kikézbesíteni, míg azt végül is a közös képviselő 1986. október 6. napján átvette.
Ezt követően, október 15-én a közös képviselő bejelentette, hogy ismét hét fő kilépése van folyamatban, és a városi tanács ügyintézőjének tanácsára az utolsó módosítás után fogják a változások bejegyzése iránti kérelmet előterjeszteni 1000 Ft illeték levonása mellett.
Mivel a végzésben közölt 8 napos határidő eredménytelenül telt el, az elsőfokú bíróság az 1986. október 30. napján kelt végzésével a céget 6000 Ft pénzbírsággal sújtotta.
A cég 1986. november 25-én benyújtotta a változások bejegyzésére irányuló kérelmét, melyen 2100 Ft illetéket lerótt.
Ugyanezen a napon fellebbezésnek nevezett kérelmében a közös képviselő a pénzbírság elengedését kérte. Előadta, hogy a pénzbírságról szóló határozaton nem kapta meg, arról csak a vállalat jogtanácsosától értesült. Egyben a késedelme kimentése alapjául szolgáló okokat részletezte.
Az iratokból a vétív alapján nem lehet megállapítani, hogy a cég közös képviselője a pénzbírságról szóló határozatot kézhez kapta-e vagy sem, és ennek függvényében volt-e fellebbezési joga vagy sem.
A kézbesítés nem szabályszerű, a vétívet nem a címzett írta alá, az aláíró O. J-né rokoni vagy meghatalmazotti minősége nincs feltüntetve, a vétíven november 11-i dátumbélyegző van, ezzel szemben a közös képviselőnek címzett lezárt boríték kézbesítetlenül, november 13-i postabélyegzővel ellátva elfekszik az iratok között.
A Pp 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A kérelmező beadványa tartalmilag nem fellebbezés, hanem a hiánypótlási határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem. A kérelmező mulasztása az elsőfokú eljárás ideje alatt történt, ezért a Pp 109. §-ának (1) bekezdése értelmében annak elbírálása az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az 1985. évi 16. sz. tvr. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság pénzbírsággal sújthatja azt, aki az (1) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, vagy késedelmesen teljesíti. A jogszabály szövegéből az következik, hogy a bíróságnak késedelem esetén is mérlegelnie kell, fennállnak-e a pénzbírság kiszabásának a törvényes előfeltételei, önmagában a késedelem nem feltétlenül elegendő.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a kérelmező igazolási kérelmét az iratokkal együtt az első fokon eljárt cégbíróságnak küldte vissza elbírálás végett, a Pp 238. § (4) bekezdése értelmében. (Legf. Bír. Cgf. V. 30 204/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás