MK BH 1987/460
MK BH 1987/460
1987.12.01.
A termelőszövetkezetből év közben kilépő tag a háztáji terményjuttatás arányos részére a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiség arányos teljesítése esetén jogosult [1967. évi III. tv. 69. § (1) bek., 72. § (1) bek.; 7/1977. (III. 12.) MT sz. r. 14. § (1) bek.; 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. r. 77. § (2) bek.].
A felperes 1986. május 31-ig volt az alperes termelőszövetkezet tagja. 1984-ben 2254 munkaórát teljesített, és így háztáji terményjuttatásban részesült. 1985-ben a tagsági viszonya megszűntéig 680 óra volt a munkateljesítménye, de emellett áprilisban 14, májusban 18 napon át részesült táppénzben. Az alperes alapszabálya értelmében egyébként a termelőszövetkezet férfi tagja az esetben jogosult háztáji terményjuttatásra, ha évi 1500 munkaórát teljesít.
A felperes az 1985. május 31. napjáig esedékes terményjuttatása kiadását igényelte, igényét azonban az alperes vezetősége határozatával elutasította. A felperes a határozat ellen kérelmet nyújtott be az alperes szövetkezeti döntőbizottságához.
A szövetkezeti döntőbizottság a határozatával elutasította a kérelmét. Ezért annak megváltoztatása iránt – a kérelmével azonos tartalmú – keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásának lényege szerint, bár a felperes az 1967. évi III. törvény 69. §-ának (1) bekezdése, illetve 72. §-ának (1) bekezdése alapján a háztáji terményjuttatásra alanyi jogot szerzett, és az arányos rész kiadása tekintetében a vezetőség a döntés jogát nem vonhatja a 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 77. §-ának (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörébe, a felperes azonban az alapszabályban előírt 1500 munkaórát nem teljesítette, ezért az igénye alaptalan.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a módosított és kiegészített 1967. évi III. törvény (Tv) 69. §-ának (1) bekezdése szerint a termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult. A jogszabály e rendelkezéséből következik, hogy a termelőszövetkezet tagjának alanyi joga van a háztáji gazdaság fenntartására.
A Tv 72. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a termelőszövetkezet, ha a jogszabály kivételt nem tesz, a háztáji gazdálkodás céljára tagjainak háztáji földet vagy terményt köteles biztosítani, ha a tag a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget teljesítette.
A Tv 69. §-a az év közben kilépő termelőszövetkezeti tagot nem zárja ki a háztáji föld- vagy terményjuttatásra való jogosultságból, és ezzel összhangban rendelkezik a módosított 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet (Vhr) 77. §-ának (2) bekezdése, amely szerint a tagsági viszony megszűnése esetén a vezetőség engedélyezheti a kijelölt háztáji föld betakarításig való használatát, illetve a terményjuttatás arányos részének kiadását.
A jogszabály helyes értelmezése szerint a vezetőség csak a tagsági viszony megszűnését követő időre nézve vonhatja mérlegelési jogkörébe, biztosítja-e továbbra is a háztáji föld használatát betakarításig vagy a terményjuttatás arányos részének kiadását. Téves tehát az az értelmezés, amely a Vhr 77. §-ának (2) bekezdésében a vezetőség részére biztosított mérlegelési jogkört úgy értelmezi, hogy ennek alapján az év közben kilépő tagokat kizárhatja visszamenőlegesen a háztáji juttatásból. A már megszerzett és esedékessé vált jogosultság mérlegelés tárgyát nem képezheti, minthogy a 7/1977. (Ill. 12.) MT számú rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint a tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagot megilleti többek között az a juttatás, amely a tagsági viszony megszűnése időpontjáig esedékessé vált, vagy amelyre az igényt alapozó feltételek eddig az időpontig megvalósultak.
A munkaügyi bíróság azonban tévesen értelmezte az alperes érvényben levő alapszabályának rendelkezését a háztáji terményjuttatás vonatkozásában. Az alapszabály szerint férfi termelőszövetkezeti tagnak 1500 munkaórát kell teljesítenie ahhoz, hogy a teljes terményjuttatás megillesse. Az alapszabályból azonban az is következik a fentebb kifejtett okfejtésre figyelemmel, hogy ha a tag a tagsági viszony megszűnéséig az előírt munkaóra arányos részét teljesítette, úgy az arányos terményjuttatás is megilleti.
Egyértelmű peradat, hogy a felperes megfelelt a feltételnek, mert 1985. január 1-jétől május 31-ig 680 munkaórát teljesített, melyhez még figyelembe kell venni, hogy áprilisban 14, májusban 8 napon át állott táppénzes betegállományban. A felperes igénye tehát alapos. (M. törv. I. 10 019/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás