BK BH 1987/5
BK BH 1987/5
1987.01.01.
I. Fiatalkorúval szemben pénzbüntetés kiszabásának nincs helye, ha az alkalmi munkavégzés mértéke nem biztosítja ennek a büntetésnek a saját keresményéből való kifizetését [Btk. 114. §].
II. Rendszertelen alkalmi munkavégzést folytató fiatalkorúval szemben a pártfogó felügyelet magatartási szabályaként állandó jellegű munkaviszony létesítésének előírása célszerű [Btk. 89. § (1) bek., 108., 119. §, 316. § (3) bek.].
A városi bíróság a fiatalkorú terheltet kisebb értékre elkövetett lopás vétsége és lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 30 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 50 forintban állapította meg azzal, hogy behajthatatlansága esetén azt 30 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A 18. életévében levő fiatalkorú terhelt az általános iskola 7 osztályát végezte el, csavargásai miatt az iskolából kimaradt, állandó munkaviszonyt nem létesített, csak alkalmi munkát vállalt.
A fiatalkorút a városi bíróság az 1984. október 23. napján jogerőre emelkedett végzésével lopás vétsége miatt – pártfogó felügyelet mellett – próbára bocsátotta, mert egy 2000 forint értékű segédmotoros kerékpárt – a sértett garázsát feltörve – eltulajdonított.
A próba hatálya alatt 1985. szeptember 27. napján este a fiatalkorú terhelt eltulajdonította a sértett lezáratlan, 2600 forint értékű kerékpárját. A kár megtérült.
A fiatalkorú terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
Az iratokból kitűnően a fiatalkorú terhelt munkaviszonya 1982. szeptember 1. napján szűnt meg, azóta sehol nem dolgozik, a szülei tartják el, nagyon kevés alkalmi munkát végzett, melyből összesen kb. 1500 forint keresete volt.
Ilyen körülmények között a Btk. 114. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a fiatalkorúval szemben kiszabható pénzbüntetés feltételei nem állanak fenn. A hivatkozott törvényhely értelmében a fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.
A büntetés a bűncselekmény miatt, ennek elkövetőjével szemben alkalmazott joghátrány. A pénzbüntetés anyagi hátránnyal járó büntetés, éppen ezért a Btk. a fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezései között a pénzbüntetés kiszabása esetére különös feltételeket állít. Ennek az az indoka, hogy a fiatalkorúak rendszerint nem rendelkeznek önálló vagyonnal, önálló keresettel, jövedelemmel. Éppen ezért ez a büntetési nem a fiatalkorú elkövetővel szemben csak akkor szabható ki, ha a fiatalkorú maga rendelkezik olyan anyagi eszközökkel, amelyből módja van a büntetést kifizetni. Ilyen módon kívánja a törvény biztosítani a büntetési cél elérését, hogy a büntetés a fiatalkorút és ne másokat (pl. szülőt, gondviselőt, eltartót) sújtsa. Az önálló kereset (jövedelem) vagy állandó munkaviszonyból vagy olyan folyamatos alkalmi munkából folyó rendszeres pénzbeli juttatás lehet, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalkorú saját erejéből legyen képes a büntetés kifizetésére.
Amennyiben a rendelkezésre álló adatok esetenkénti alkalmi munkavégzést igazolnak, úgy a bíróságnak bizonyítást kell felvenni a tekintetben, hogy rendelkezik-e a fiatalkorú az ítélet meghozatalakor olyan összegű készpénzzel, amely a megélhetésén kívül a pénzbüntetés megfizetését lehetővé tenné. A megfelelő vagyon bizonyítása is felderítést igényel. A hasznot hajtó ingó vagy ingatlan vagyon is olyan lehet, amely lehetőséget biztosíthat a büntetés befizetésére.
Az adott esetben a rendelkezésre álló adatok tükrében ezek a feltételek nem állottak fenn. A fiatalkorú közel három év alatt összesen 1500 forintot keresett alkalmi munkával. Létfenntartását a rokkant nyugdíjas apja biztosította.
Mindezekre tekintettel a fiatalkorú terhelt ügyében a halmazati büntetésként kiszabott pénzbüntetés törvénysértő büntetési nem volt, mivel figyelmen kívül hagyta a fentebb kifejtett pénzbüntetés-kiszabási feltételeket.
Ezen túlmenően – az adott esetben a próbára bocsátás hatálya alatt álló terhelttel szemben, aki újabb vagyon elleni bűncselekményt követett el, a pénzbüntetés nem áll arányban a bűncselekmény tárgyi súlyával, és ezért sem tekinthető a büntetési célt biztosító joghátránynak.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvényességi óvásnak helyt adott, megállapította, hogy az ítélet, büntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő, ez okból ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezte, és maga hozott a törvénynek megfelelő döntést.
A Btk. 85. §-ának alkalmazásával, a fiatalkorúval szemben a vagyon elleni bűncselekmények miatt kiszabott rövidebb tartamú – 4 hónapi – szabadságvesztés áll arányban a cselekmény tárgyi súlyával, amelynek végrehajtását a Legfelsőbb Bíróság a fiatalkorú beismerő vallomására és a kár megtérülésére tekintettel a Btk. 89. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel 1 évi próbaidőre felfüggesztette.
Egyben a Btk. 119. §-a alapján megállapította, hogy a fiatalkorú a felfüggesztés tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll.
Tekintettel arra, hogy a fiatalkorú terhelt hosszabb idő óta nem dolgozik, a Legfelsőbb Bíróság külön magatartási szabályként előírta, hogy köteles 30 napon belül munkaviszonyt létesíteni.
Az ekként kiszabott büntetés és intézkedés keretében a fiatalkorú életviszonyaihoz megfelelően igazodó magatartási szabályok előírása együttesen szolgálja a Btk. 108. §-ában határozott különös büntetési cél biztosítását, és ez segíti elő a fiatalkorú fejlődését. (B. törv. I. 804/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás