• Tartalom

GK BH 1987/55

GK BH 87/02/55

1987.02.01.
Mivel az iparvágányra kiállított fedett kocsi rakományának átadása a kocsizáraknak az iparvágány-használó jelenlétében történő levételével, valamint a kocsi és a rakomány közös megszemlélésével valósul meg, a tanácsi megbízott által észlelt hiányt a kiszolgáltatáskor fennállott hiánynak kell tekinteni, ha a megbízott a kocsizárak levételekor a helyszínen volt [768 101/1967. KPM sz. Iparvágány Szabályzat, 1975. évi 9. sz. tvr-tel kihirdetett Vasúti Árufuvarozásról szóló Nemzetközi Egyezmény (CIM) 27. cikk 1. §].
A felperes közreműködésével, de a beavatkozó részére Jugoszláviában egy vasúti kocsiban 25 000 kg mérlegelt súlyban szójapelletet adtak fel. A küldemény kiszolgáltatásakor 930 kg súlyhiányt állapítottak meg, ezért a felperes 151 USA dollár kártérítésre és 692 Ft fuvardíj visszafizetésére kérte keresetében kötelezni a vasúti fuvarozó alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a hiányról készült tanácsi jegyzőkönyv a hiány kiszolgáltatás-kori fennállását megfelelően nem tanúsítja.
Az elsőfokú bíróság az alperes védekezését elfogadta, és a keresetet elutasította.
Az ítélet ellen a beavatkozó fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes 1985. augusztus 22-én érkezett beadványából, de az egyéb okiratokból is megállapította, hogy a küldeményt 1984. július 29-én 6 órakor állították be a címzett iparvágányára. A helyszínen megjelent reggel 7 órakor a tanácsi kiküldött, valamint T. E. az alperes részéről. A címzettel együttesen megállapították, hogy a küldemény rendben érkezett meg, és a vagonról eltávolították az ólomzárakat is. Ezt követően megkezdték a rakomány kirakását, majd mérlegelését, és ez utóbbi eredményeként állapították meg a hiányt.
Az Iparvágány Szabályzat IV/5. pontja szerint a kocsikat műszaki és kereskedelmi szempontból a vasútnak és az iparvágány-használónak közösen kell megvizsgálnia. A rakva kiállított fedett kocsikról a vasút a kocsizárakat az iparvágány-használó vagy meghatalmazottja jelenlétében veszi le, végül pedig a küldeményt együttesen megszemlélik. Ez a folyamat képezi a küldemény átadását.
A fentieket összevetve azzal a ténnyel, hogy a tanácsi jegyzőkönyv 2. pontja szerint a kocsizárak levételénél jelen volt T. E. alperesi dolgozó, megállapítható, hogy az adott esetben a küldemény átadására reggel 7 órakor került ténylegesen sor, olyan időben tehát, amikor már a tanácsi kiküldött is a helyszínen volt. Ebből következik, hogy az azonnal megkezdett kirakodás, majd mérlegelés a tanácsi kiküldött felügyelete alatt történt, az általa észlelt hiányt tehát a kiszolgáltatáskor is fennálló hiánynak kell tekinteni. Mivel pedig a küldeményt hivatalos vasúti mérlegeléssel adták fel fuvarozásra, és e mérlegelés eredményéhez képest mutatkozott a hiány, az 1975. évi 9. sz. tvr-tel kihirdetett Vasúti Árufuvarozásról szóló Nemzetközi Egyezmény (CIM) 27. cikkének 1. §-a értelmében az alperes felelősséggel tartozik.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. (Legf. Bír. Gf. III. 31 501/1985. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére