GK BH 1987/57
GK BH 87/02/57
1987.02.01.
A szakértő nem számíthat fel díjazást az olyan ismeretek elsajátítása végett kifejtett tevékenységéért, amelyekkel szakértői mivoltánál fogva rendelkeznie kell [3/1986. (II. 21.) IM sz. r. 1. § (3) és (4) bek.].
Az indítványozó által az eljárás alá vont ellen gazdasági bírság kiszabása iránt indított ügyben a szakértő feladatát képezte az eljárás alávont által üzemeltetett, cementhabarcsot szállító mixer-gépkocsik díjazásának felülvizsgálata.
Az elsőfokú bíróság végzésében a szakértő részére az 1985. december 23-án kelt szakvélemény mellékletét képező díjjegyzéknek megfelelően 845 óra felszámításával, 40 Ft/óra díjtétel alkalmazásával 33 800 Ft szakértői díjat, 900 Ft útiköltséget és 1250 Ft egyéb költséget állapított meg. A végzés indokolása szerint a szakértő alapos, tételes ellenőrzést végzett, a díjjegyzékhez mellékelt kimutatása szerint munkaszüneti napokon 8-10 órát, munkanapokon általában 3-5 órát töltött szakértői tevékenységgel, s ennek alapján az elsőfokú bíróság indokoltnak tartotta a szakértő által felszámított díj és költség megállapítását.
A szakértői díjat megállapító végzés ellen az eljárás alá vont terjesztett elő fellebbezést, a szakértői díj 16 960 Ft-ra való, azaz 50 %-os csökkentése iránt. Fellebbezésében előadta, hogy a 845 óra felszámítása túlzott és fizikailag is lehetetlen, mert a szakértői tevékenység 1985. szeptember 1-től december 23-ig tartott, s ezen időszak alatt 845 óra szakértői munkával nem tölthető el, egyébként pedig a szakértőnek lényegében csak ellenőriznie kellett az eljárás alá vont vállalat által a szakértő felhívására készített kimutatásokat. Túlzottnak tartotta a bírósági anyag áttanulmányozása címén 25 óra, a fuvarlevelek adatai felvezetése és számfejtésének ellenőrzése címén 30 óra, a szerződések feldolgozása címén 30 óra felszámítását, tovább indokolatlannak a szakértőkkel való konzultálás címén 18 óra felszámítását.
A szakértő a fellebbezésre tett észrevételeiben előadta, hogy a szakértői munkát 1985. július hónaptól kezdve végezte, 1985. szeptember hónapban már a vállalattól kérte az előzetes vizsgálatot követően szükségesnek tartott kiegészítő adatokat, és a szakvélemény postára adása 1986. január 3-án történt meg. Ezen időszak alatt 1985. augusztus 21-23-ig, szeptember 6., 7. és 10-én, október 24-én és 25-én szabadságon volt, s a vizsgált anyag terjedelme, az egy-egy menetlevélen szereplő több fuvaroztató és a saját vállalati fuvarok szétválasztása nagyon időigényes tevékenység. A több szempontú vizsgálat elvégzésére – az 1181 tételt figyelembe véve – egy-egy tételre 32 perc jut átlagban, amely semmiképpen sem tekinthető túlzottnak, figyelembe véve azt is, hogy a vizsgált időszakban az irányadó jogszabály és díjszabás tételei is változtak.
A fellebbezés részben alapos.
Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni rendelt – 3/1986. (II. 21.) IM sz. rendelet 1. §-ának (3) és (4) bekezdése szerint, ha a szakértői munkadíjat a vélemény elkészítésére fordított idő alapján kell megállapítani, és a szakértő a vizsgálatot nem a kirendelő szerv előtt végzi, írásbeli véleményéhez jegyzéket kell csatolnia, amelyben feltünteti, hogy mely napokon hány órát töltött szakértői munkával, s ez idő alatt milyen tevékenységet fejtett ki. A munkaviszonyban álló nem állandó szakértő a főállása szerinti törvényes napi munkaidején túl legfeljebb napi hat órai szakértői munkát számolhat el; ettől a kirendelő szerv előzetes engedélyével eltérhet.
Az iratokból megállapítható, hogy a szakértő díjjegyzéke nagyrészt megfelel a jogszabályi előírásoknak, mert az egyes napokon szakértői munkával eltöltött órák számát feltünteti, azonban csak külön és nem napokra bontva közli az ezen idő alatt kifejtett tevékenységet. A jegyzékben – figyelembe véve a szakértő szabadságát, a munkaszüneti és pihenőnapokat – csak 1985. szeptember 9-én hétfői, valamint október 27-én pénteki munkanapokon szerepel a jogszabályi előírástól eltérően 6 óra helyett 8 óra, ezért a Legfelsőbb Bíróság 2-2 órával csökkentette a felszámított időt (mivel a 6 órát meghaladó felszámításra a kirendelő szerv – az iratok tanúsága szerint – előzetes engedélyt nem adott).
A hivatkozott jogszabály 1. §-ának (6) bekezdésében előírt ellenőrzési kötelezettsége körében a Legfelsőbb Bíróság – az elsőfokú bíróság végzésétől eltérően – megállapította, hogy a szakértőt nem illeti meg díj a „jogszabályok összegyűjtése”, „konzultáció fuvarozó vállalatokkal”, „konzultáció szakértőkkel” címén felszámított összesen 44 óra. A fuvarozási, szállítmányozási, díjszabási szakismeretekkel rendelkező szakértőnek az e tárgykörbe eső jogszabályokat, a fuvarozási vállalatok által követett gyakorlatot ismernie kell, ezért a fenti tevékenységéért díj felszámítása nem indokolt. A bírósági anyagok áttanulmányozása címén – az ügy terjedelmét tekintve – 25 óra helyett 5 óra felszámítása tekinthető indokoltnak.
Egyéb vonatkozásokban azonban a Legfelsőbb Bíróság a szakértői díj felszámítását megalapozottnak tartotta. 1181 db fuvarlevél, ebből 209 db különleges teljesítményt tartalmazó fuvarlevél részletes vizsgálata, 86 db szerződés felülvizsgálata, ezekből a különleges kikötések kigyűjtése, 94 db számla felülvizsgálata – figyelembe véve a vizsgált időszakban a díjszabás többszöri módosítását –, mindezek ellenőrzése, az alapos és részletes szakvélemény, valamint az azok mellékletét képező, áttekinthető kimutatások elkészítése indokolttá teszi 777 óra felszámítását és 40 Ft/ó díjtétel alkalmazásával 31 080 Ft szakértői díj megállapítását.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság szakértői díjat megállapító végzését fellebbezéssel támadott részében – a Pp 259. §-a, valamint a 253. §-ának (2) bekezdése alapján – részben megváltoztatta; a szakértő díját 31 080 Ft-ban állapította meg, a végzés nem fellebbezett rendelkezéseit pedig nem érintette. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 315/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás