MK BH 1987/58
MK BH 87/02/58
1987.02.01.
Ha a munkáltató olyan körülmények között történő munkavégzésre ad utasítást, amelyeknél a dolgozó biztonsága és a munkavégzés tárgya is veszélyeztetve van, a dolgozó az utasítás végrehajtását jogszerűen tagadhatja meg, magatartásával nem követ el fegyelmi vétséget [Mt. 34. § (3) bek.].
A felperes 1970. óta az alperes alkalmazottja, darukötöző munkakörben dolgozik.
Az alperes szállítási kirendeltség-vezetője, mint a fegyelmi jogkör gyakorlója, az 1985. május 14-én hozott határozatával 6 hónap időtartamra 30 %-os bércsökkentés fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhére, hogy 1985. április 14-én a munkatársával együtt megtagadta a munkavégzést. K. K. forgalmistától azt a feladatot kapták, hogy Cs-n rakják ki a költségvetési üzem részére érkezett 9 vagon panelt. A felperes és társa kijelentette: „nem hajlandó Cs-re menni, sőt át sem öltöznek.” A vita reggel kb. 1/2 9-ig tartott, és a kirendeltség-vezető jelenlétében is megtagadták a munkát. Ezzel a költségvetési üzemnek jelentős kiadást okoztak a vagon-állás miatt.
A felperes kérelme alapján eljárt munkaügyi döntőbizottság a fegyelmi büntetés mértékét hat hónapi 15 %-os bércsökkentésre mérsékelte. A határozat megváltoztatása és a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a fegyelmi büntetés időtartamát három hónapra szállította le.
Az ítélet indoklásának lényege szerint a perbeli napon és helyen a panel kirakodásához a költségvetési üzem nem biztosított alátétfát. Ennek hiányában a következő napon a kirakodáskor nagy számú törés következett be a földre helyezett panelekben. Az ilyen töréskárért a darukötözők anyagilag felelősek, a jelen esetben azonban a törésekért a megrendelő vállalta magára a felelősséget, a vagonokból való kirakodás az ő felelősségére történt.
Az Mt 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a dolgozó köteles az utasítást adó figyelmét felhívni a munkáltató utasításának következményeire, az utasítás végrehajtását azonban ilyen esetben sem tagadhatja meg. A felperes ezt mégis megtette, ezért fegyelmi vétséget követett el, és ezzel a magatartásával a három havi időtartamú 15 %-os bércsökkentés áll arányban.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A tényállás szerint K. K. menetirányító-forgalmista 1984. április 14-én reggel a szolgálat megkezdésekor szerzett tudomást a szolgálati átadó-naplóból arról, hogy ezen a napon Cs-n a költségvetési üzem részére érkezett 9 vagon panelt ki kell rakni. Erre a napra nem vezényeltek ún. nyerges kocsit, ezért üzent K. G. gépkocsivezetőnek, hogy jelentkezzen munkára, ő maga pedig Cs. A-val elment másik gépkocsivezetőt keresni. Sz. J-t kívánta fuvarba küldeni és még 2 Skoda billenős gépkocsit. A darukötözők 6,30 órakor jelentek meg munkavégzésre, akikkel az elvégzendő feladatokat közölte. Azt válaszolták: „nem hajlandók kimenni Cs-re”.
A felperes fegyelmi meghallgatásáról felvett jegyzőkönyv szerint a K. K. által elrendelt munkára nem volt megfelelő teherautó, a billenős kocsikkal pedig nem lehet panelt szállítani. Felettese tájékoztatásából tudta meg, hogy a kirakodás helyszínén a megrendelő megbízottja nem lesz jelen, a panel kirakásához nincs alátétfa.
V. S. darukötöző a perben tett tanúvallomásában állította, hogy másnap, 1985. április 15-én bement a költségvetési üzem o-i központjába, és ott tudta meg, hogy a biztonságos kirakodáshoz szükséges alátétfa beszerzését csak akkor intézték a TÜZÉP telepen. A megrendelőnek a vagonokhoz érkezett megbízottja ilyen fát, gerendát nem tudott venni, ezért a saját felelősségére kezdték meg a kirakodást.
Alátétfa hiányában az egyenetlen földterületen tetemes számú törés keletkezett.
Tény továbbá, hogy az előző napon, 1985. április 14-én a megrendelő megbízottja nem volt jelen Cs-n, ezért a darukötözők a munkát meg sem kezdhették a saját felelősségükre.
Összefoglalva: az alperes az 1984. április 14-i, a felperes által végzendő munkához nem biztosított panel szállítására megfelelő járművet, nem gondoskodott arról, hogy a megrendelő megbízottja jelen legyen a helyszínen, és a munka biztonságos végzéséhez szükséges alátétfát kiszállítsa.
Az ilyen munkavégzésre adott utasítás a biztonságos áruszállítást és áru elhelyezését veszélyeztette, és mint ilyen az Mt. 34. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a dolgozó érdekeit védő szabályba ütközött.
A munkaügyi bíróságnak e jogszabály második fordulatára alapított döntése törvénysértő, annak alkalmazása a tényállásra figyelemmel szóba sem jöhet.
Mindebből következik, hogy a felperes fegyelmi vétséget nem követett el. (M. törv. II. 10 130/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás