MK BH 1987/61
MK BH 1987/61
1987.02.01.
Ha a munkáltató az adott munkafeladat egészséges és biztonságos elvégzéséhez elegendő dolgozót biztosított, a munkáltatót csupán azért, mert több dolgozó alkalmazása esetén a baleset nem következett volna be, munkavédelmi szabály megsértése nem terheli [1975. évi II. törvény 108. §; 47/1979. (XI. 30.) MT sz. r. 30. § (2) bek.].
J. F., a felperes rakodómunkás beosztású dolgozója 1984. január 9-én az egyik munkatársával együtt egy 94 kg súlyú betonkeverő-gépet emelt fel a tehergépkocsi platójára, majd azt megdöntötték, és csúsztatással a helyére rakták. Emelés közben J. F. derékrándulást szenvedett, amiből kifolyóan hosszabb ideig keresőképtelen állományban volt. Az alperes az 1975. évi II. törvény 108. §-a alapján kibocsátott fizetési meghagyással a felperes munkáltatót kötelezte a sérült dolgozója részére nyújtott 54 231 forint társadalombiztosítási és egészségügyi ellátás megtérítésére, mert álláspontja szerint a sérült balesetét a felperes munkavédelmi szabálysér-szegései okozták.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a balesettel okozati összefüggésben-a felperes munkáltató nem sértett meg munkavédelmi szabályt.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes társadalombiztosítási szerv fellebbezett, és annak megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. A fellebbezésben kifejtettek szerint a felperes a munka balesetmentes elvégzéséhez szükséges feltételeket nem biztosította, mert a szóban levő munkafeladat elvégzésével nagyobb létszámú csoportot kellett volna megbíznia.
A másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta. A felperes keresetét elutasította, és a fizetési meghagyást hatályában fenntartotta.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a rakodásban részt vevő másik dolgozó magasabb volt a sérültnél, aminek szükségszerű következménye az volt, hogy az egyszerre történt emelésnél a gépet magasabbra emelte, és a súly nagyobb része a sérültre nehezedett. Az érvényben levő anyagmozgatási normák szerint 18 éven felüli férfi maximálisan 50 kg súlyt emelhet, a felperes tehát az adott munkahelyen kevés létszámot biztosított. Ezzel megsértette a 47/1979. (XI. 30.) Korm. számú rendelet 30. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást, következésképpen az alperessel szemben megtérítési kötelezettség terheli.
A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet 30. §-ának (2) bekezdése szerint minden munkához – a hatékonysági követelményeket is figyelembe véve – annyi és olyan képzettségű dolgozót kell biztosítani, amely a munka egészséges és biztonságos elvégzéséhez szükséges.
A Közlekedési balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabálynak a másodfokú bíróság által is felhívott 4.25.2 pontja szerint 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet.
A szóban lévő munkaművelet végzésénél az egy dolgozóra jutó súly a megengedett mértéket nem haladta meg.
A felhívott óvórendszabály 4.11.11 pontja azt a rendelkezést is tartalmazza, hogy csoportos anyagmozgatásnál biztosítani kell az emelés egyenletességét és egyidejűségét.
A másodfokú bíróság kellő alap nélkül és csupán a rakodásban részt vevő dolgozók magasságbeli különbségéből jutott arra a következtetésre, hogy a másik dolgozó „szükségszerűen” magasabbra emelte a gépet, és ezért a súly nagyobb része a sérült felé esett. A nehéz tárgy emelésében részt vevő dolgozók eltérő testmagasságából nem következik, hogy az emelésben nem egyformán veszik ki részüket. A sérült tanúkénti kihallgatása során nem állította, hogy emelés közben reá nagyobb súly nehezedett. Arról viszont említést tett, hogy a sérülése napján történt emelést a munkatársával már több százszor elvégezték. Az óvórendszabály pedig olyan rendelkezést nem tartalmaz, hogy a csoportos anyagmozgatást együttműködve végző dolgozóknak azonos fizikai adottságokkal kell rendelkezniük.
Törvénysértő és a munkavédelmi szabálynak a hatékonyság követelményének figyelembevételét is előíró rendelkezésével is ellentétes a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a balesetkor végzett munkához a felperesnek kettőnél több dolgozót kellett volna biztosítania.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján a másodfokú bíróság ítéletét – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. (M. törv. I. 10 030/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás