MK BH 1987/63
MK BH 87/02/63
1987.02.01.
Az ipari szövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottjának munkaügyi vitájában első fokon a közgyűlés dönt, amelynek határozata ellen a munkaügyi bíróság előtt indítható keresetnek van helye [Pp. 349. § (2) bek.; 40/1971. (XI. 30.) Korm. sz. r. 9. § (1) bek., 44. §].
A felperes korábban az alperes alkalmazásában állott, mint főkönyvelő. Az alperes küldöttgyűlése az 1984. november 27-én hozott határozatával megvonta az 1984. évi komplex jutalmát és prémiumát, ezért a felperes a határozat megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság végzésével a keresetlevelet kérelemként történő elbírálás végett áttette az alperes döntőbizottságához. A végzés indokolása szerint a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 86. §-ának (l.) bekezdése szerint a tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a szövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Az idézett jogszabály 87. §-a szerint a szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen, továbbá a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül lehet keresettel fordulni a bírósághoz. A 89. § szerint a tagsági vitákat eldöntő szövetkezeti szervek hatásköre és eljárására vonatkozó szabályokat a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáira is alkalmazni kell, – így a felperes ügyében is.
A közgyűlés csak a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók fegyelmi és kártérítési ügyében jár el, tehát csak a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott közgyűlési határozat ellen lehet közvetlenül a bírósághoz fordulni, egyébként első fokon a szövetkezeti döntőbizottság jár el.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes főkönyvelő, tehát az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú tvr. (Iszt.) végrehajtása tárgyában kiadott, többször módosított 40/1971. (XI. 30.) Korm. sz. rendelet (Isz. R.) 9. §-ának (1) bekezdése értelmében magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó volt.
Az Isz. R. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet és a vele munkaviszonyban álló alkalmazott munkaügyi vitájában – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – első fokon a szövetkezeti döntőbizottság jár el, illetőleg kötelezi a szövetkezetet az alkalmazottnak okozott kár megtérítésére. A (2) bekezdés szerint a magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazott munkaügyi vitájában első fokon a közgyűlés dönt.
A Pp. 349. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági vitában a munkaügyi, illetve a szövetkezeti döntőbizottság (a továbbiakban: döntőbizottság), valamint a szolgálati felettes, a közgyűlés és a küldöttgyűlés (a továbbiakban: szolgálati felettes) határozata ellen a jogosult – amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik – keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz.
Ennek folytán az Isz. R. 44. §-ának (2) bekezdéséből, illetve a Pp. 349. §-ának (2) bekezdéséből az következik, hogy a felperes a küldöttgyűlés határozata ellen jogosult volt közvetlenül a munkaügyi bírósághoz keresetlevelet benyújtani, és a munkaügyi bíróság azt érdemben köteles tárgyalni.
A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja törvénysértő. (M. törv. I. 10 071/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás