BK BH 1987/65
BK BH 87/03/65
1987.03.01.
Szigorított javító-nevelő munka helyett javító-nevelő munka alkalmazása [Btk. 48/A., 49. §].
A városi bíróság a vádlottat tartás elmulasztásának vétsége és közveszélyes munkakerülés vétsége miatt halmazati büntetésül 1 évi szigorított javító-nevelő munkára ítélte.
A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg.
A vádlott a bűncselekmény elkövetése idején állandó munkaviszonyban nem állt, 2 kiskorú gyermeke van, akik jelenleg állami gondozásban vannak. Vagyontalan, büntetve nem volt.
A vádlottat a városi tanács vb. igazgatási osztálya arra kötelezte, hogy kiskorú gyermeke után havonta 500 forint gondozási díjat fizessen meg. A vádlott e gondozási díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget. A vádlott megszüntette munkaviszonyát és azóta állandó munkaviszonyt nem létesített, alkalmi munkát sem végzett. Egészséges, munkaképes, keresetre utalt személy. Megélhetését alkalmi partnereinél és apjánál biztosította néhány héten, hónapon keresztül.
Az elmeszakértői vélemény szerint kóros elmeállapotú, enyhe fokú gyengeelméjűségben szenved. Ezen enyhe fokú gyengeelméjűsége a cselekmény társadalomra veszélyességének felismerésében és a megfelelő akarati magatartásban enyhe fokban korlátozta.
A bűnösségi körülmények együttes értékelése alapján a bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a vádlottal szemben a Btk. 37. §-ában meghatározott büntetési cél érvényre juttatása érdekében szigorított javítónevelő munka kiszabása szükséges és indokolt, figyelemmel arra, hogy a vádlott állandó lakóhellyel nem rendelkezik, és időnként alkalmi partnereinél talál szállást.
A bíróság megítélése szerint a büntetés végrehajtása alatt lehetőség nyílik a vádlott nevelésére is, valamint rendszeres munkára-szoktatására. Így munkához való hozzáállása nagymértékben javulhat.
Az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetés kiszabásáról rendelkező részében a megyei bíróság akként változtatta meg, hogy a vádlottat terhére megállapított bűncselekmények miatt 1 év 6 hónapi, 10 %-os munkabér-csökkentéssel járó javító-nevelő munkára ítélte azzal, hogy a vádlott a javító-nevelő munkát sörgyári munkásként köteles letölteni.
A várost bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott munkára nevelése érdekében szigorított javító-nevelő munka alkalmazása szükséges. A fellebbezési bíróság ezzel az állásponttal nem értett egyet.
A szigorított javító-nevelő munkával összefüggő bírói gyakorlat szerint ezt a büntetési nemet általában azokkal a közveszélyes munkakerülőkkel szemben kell kiszabni, akiknek a rendszeres munkára neveléséhez hosszabb idő szükséges, és nem indokolt a személyes szabadságuk teljes elvonása (BK 113. szám).
A fellebbezési bíróság az ügyben feltárt tényekből olyan következtetésre jutott, hogy az enyhe fokban gyengeelméjű vádlott elsődlegesen nem azért folytatott „munkakerülő életmódot”, mert szembehelyezkedik a szocialista társadalom normáival, hanem inkább azért, mert anyja halálát követően családi körülményei rendezetlenné váltak, és önálló életvitelre képtelennel bizonyult. Figyelemmel arra, hogy a bűncselekmények elkövetési oka elsődlegesen nem a vádlott társadalomellenes beállítottságában, hanem személyi és családi körülményeiben található meg, a másodfokú bíróság a szigorított javító-nevelő munka kiszabását nem látta célravezetőnek. [Vas Megyei Bíróság Bf. 73/1986. szám].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás