BK BH 1987/66
BK BH 87/03/66
1987.03.01.
Ha a szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény esetén a bíróság az enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetést szab ki, a napi tételek számának általában el kell érnie a napi tételek középmértékét. [Btk. 51. § (2) bek., 87. § (2) bek. d) és e) pont].
A kerületi bíróság a terhelt bűnösségét devizagazdálkodás megsértése bűntettének kísérletében állapította meg, és ezért 60 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét pedig 50 forintban állapította meg. A terhelttől lefoglalt 11 000 forintot elkobozta.
A megállapított tényállás szerint az egy kiskorú gyermekes, belső ellenőrként havi 6942 forint keresettel rendelkező terhelt a tulajdonában levő személygépkocsival a vádbeli napon a szomszédos országba kívánt utazni, és a vámhivatalnál történt kilépése alkalmával eltitkolta, hogy 11 000 forintot kíván kivinni az ország területéről. Ezt a pénzt a vámvizsgálat során a gépkocsi különböző részein elrejtve találták meg.
Az eljárt bíróság ítélete ellen, a terhelt terhére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A terhelt cselekményét az anyagi jogi rendelkezéseknek megfelelően minősítette a kerületi bíróság a Btk. 309. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülő devizagazdálkodás megsértése bűntette Btk. 16. §-a szerinti kísérletének, amelyre a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli.
A büntetés kiszabása során a kerületi bíróság helyesen mérte fel a cselekmény tárgyi súlyát, a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség viszonylag kisebb fokát, valamint hiánytalanul sorolta fel a bűnösségi körülményeket is, és mindezek alapján helyes az a megállapítása, amely szerint a terhelttel szemben az adott esetben a Btk. 87. 5-a (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásával pénzbüntetés kiszabása is megfelelően szolgálja a büntetési cél elérését.
Tévesen járt el azonban a kerületi bíróság, amikor a pénzbüntetés napi tételeinek számát 60 napban jelölte meg. A Legfelsőbb Bíróság már több határozatában is rámutatott arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor a törvény a pénzbüntetést nem, mint alternatív főbüntetést jelöli meg, hanem ennek kiszabására csak az enyhítő rendelkezés alkalmazásával kerül sor, a bűncselekmény absztrakt társadalomra veszélyessége általában a középmértéket elérő tartamú napi tétel meghatározását indokolja, amely egyben a szabadságvesztés általános minimumával azonos.
Tévedett akkor is kerületi bíróság, amikor a Btk. 51. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti legalacsonyabb összegben, 50 forintban határozta meg az egy napi tételnek megfelelő összeget, a terhelt ugyanis közel 7000 forint összegű havi keresettel rendelkezik, ezenfelül 1000 forint gyermektartást kap elvált férjétől, továbbá személygépkocsival is rendelkezik. Így vele szemben a napi 50 forintban megjelölt összeg eltúlzottan alacsony.
A pénzbüntetés napi tételei számának és az egy napi tételnek megfelelő összeg eltúlzottan alacsony mértékben, illetőleg összegben történt meghatározása összességében azt eredményezte, hogy a kerületi bíróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezése törvénysértően enyhévé vált, ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította a határozat ezzel kapcsolatos rendelkezésének törvénysértő voltát, és azt hatályon kívül helyezve maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot.
A cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a napi tételek számát 90 napban határozta meg, és a terhelt személyi és vagyoni viszonyaihoz igazodóan az egy napra eső összeget 100 forintban határozta meg. Az ilyen mértékben megállapított pénzbüntetés kellően szolgálja a büntetés céljának az elérését és a terheltnek a jövőben hasonló cselekményektől való visszatartását. [B. törv. III. 1373/1986. szám).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás