BK BH 1987/69
BK BH 87/03/69
1987.03.01.
A súlyosítási tilalom nem terjed ki az elkobzás alá eső érték megfizetésére való kötelezésre [Btk. 77. § (4) bek., 314. §, 318. §; Be 241. §].
A városi bíróság és a másodfokon eljárt megyei bíróság az I. r. terheltet 15 rendbeli, a II. r. terheltet 6 rendbeli, a III. r. terheltet pedig 8 rendbeli nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében és üzérkedés bűntettében, mint társtetteseket mondta ki bűnösnek. Ezért az I. r. terheltet 3 év 10 hónapi, a II. r. terheltet 2 év 8 hónapi, a III. r. terheltet pedig – többszörös visszaesőként – 3 évi szabadságvesztésre ítélte.
A tényállás lényege a következő.
A terheltek kb. 1 éven keresztül rendszeresen vásároltak gépkocsikat magánforgalomban olyan módon, hogy a kialkudott vételárnak csupán egy részét fizették ki előlegként: Céljuk – megtévesztve a sértetteket – már a szerződés megkötésekor kizárólag a gépkocsi megszerzése volt, a teljes vételár kiegyenlítése eleve nem állt szándékukban. A továbbiakban az így szerzett gépkocsikat más személynek eladták, és ezzel jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet folytattak.
A megyei bíróság ítéletének indokolása ellen az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezéssel összefüggésben a súlyosítási tilalom érvényesülési körére vonatkozó ítéleti indoklás miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt cselekményeinek minősítése megfelel az anyagi jog szabályainak, és a velük szemben kiszabott büntetés mértéke is törvényes: Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a terhelteket nem kötelezte elkobzás alá eső érték megfizetésére.
A Btk. 314. §-ának (1) bekezdése értelmében üzérkedés esetén el kell kobozni az elkövető tulajdonában levő azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövetik. Ha pedig az elkobzás nem foganatosítható, a Btk. 77. §-ának (4) bekezdése alapján a terhelteket az elkobzás alá eső érték megfizetésére kell kötelezni.
A másodfokon eljáró megyei bíróság helyesen állapította ugyan meg, hogy az elsőfokú bíróság a törvény rendelkezéseivel ellentétesen mellőzte a szóban levő intézkedést, de mert a terheltek terhére nem volt fellebbezés „a súlyosítási tilalomra figyelemmel a törvénysértést csupán észlelte”.
A másodfokú határozat indokolásának idézett része téves. A Be 241. §-ában rögzített súlyosítási tilalom ugyanis – a szigorított őrizetet kivéve – a büntetőjogi intézkedésekre nem terjed ki, következésképpen a terhelt terhére irányuló fellebbezés hiánya nem akadályozza valamely intézkedésnek másodfokon történő – a megállapított büntetés vagy intézkedés melletti – alkalmazását. Az elkobzás alá eső érték megfizetése kötelezésről egyébként a Be 376. §-a szerinti különleges eljárásban utólag is lehet határozni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság ítélete indoklásának említett része törvénysértő. Ezért azt hatályon kívül helyezte, egyben az ügyet a városi bírósághoz küldte vissza a Be 376. §-a szerinti különleges eljárás lefolytatása végett. [B. törv. I. 251./1985. szám].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás