GK BH 1987/92
GK BH 87/03/92
1987.03.01.
Ha a megrendelő nem ismeri el azoknak a vállalkozói többletszolgáltatásoknak az ellenértékét, amelyeknek az eredeti tervekben, költségvetésben és szerződésben is szerepelnök kellett volna, erre nézve a vállalkozó már az ellene folyamatba tett szavatossági perben is megalapozottan ellenkérelmet terjeszthet elő [GKT 76/1973. sz.]
A lakótelep 1006. jelű épülete lépcsőházaiban a bejárati kapuk különböző mértékben meghibásodtak. Egyes kapuk leszakadtak, más kapuk üvegei a nagymérvű kicsapódás miatt eltörtek. A felperes keresetében 800 000 Ft értékű szavatossági hiba kijavítása, tervezési hiba esetére a költségek viselése iránt indított a generálkivitelező I. r. és a tervező II. r. alperes ellen keresetet. A perben beavatkozóként a társasházközösség is részt vett.
Az I. r. alperes a bejárati kapukat gyártó III. r. alperes ellen indított visszkeresetet, ezt az ügyet az elsőfokú bíróság az alapügyhöz egyesítette. A felperes a per során 1 056 000 Ft értékű szavatossági hiba kijavítására és hibás teljesítési kötbér megfizetésére felemelte keresetét.
Az alperesek a módosított kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményében megállapította, hogy a perbeli épületnél alkalmazott, kifelé nyíló típusú kapuk korszerű minőségűek, helyes tervezés és kivitelezés esetén minden műszaki előírásnak megfelelnek. A hibák pánttörés miatt keletkeztek. A III. r. alperes ugyanis a gyártásnál öntvény-konzolos pántot alkalmazott, amely nem tud ellenállni a csak olajfékkel ellátott ajtó túlnyílásából eredő ütés-hatásnak, és eltörik. Ez a hiba gyártmánykonstrukciós eredetű. Hibás a tervezés is, mert a bejárati kapuk túlnyitását megakadályozó padlóütközők az épület terveiben nem szerepeltek. A kivitelező I. r. alperesnek a tervezési és a gyártmánykonstrukciós hibát egyaránt fel kellett volna ismernie. A szakértői vélemény szerint a hiba laposvas-pántok felszerelésével, az olajfék-berendezések feltöltésével, felülvizsgálatával és beszabályozásával, valamint a túlnyílást megakadályozó tüskék elhelyezésével, összesen kb. 3000 Ft költséggel javítható.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében a III. r. alperest a hiba kijavítására és hibás teljesítési kötbér megfizetésére, a II. r. alperest a javítási tervek szolgáltatására kötelezte, a javítási költségek viselésére az I. r. alperest 30 %-os, a III. r. alperest 70 %-os mértékben kötelezte, az értéknövelő költségeknek a III. r. alperes részére való megtérítésére pedig a felperest kötelezte.
Az elsőfokú ítélet értéknövelő költségek megfizetésére vonatkozó rendelkezésének mellőzése érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. A fellebbezés szerint a hibás teljesítés kijavításából eredő többletköltség a GKT 76/1973. sz. állásfoglalás értelmében nem tekinthető értéknövelő költségnek.
A fellebbezés nem alapos.
A III. r. alperesnek a padlóütközők értéknövelő költsége megtérítésére irányuló ellenkérelme eldöntéséhez valóban a GKT 76/1973. sz. állásfoglalás ad útmutatást, amely szerint a hibás vállalkozói szolgáltatásnak a szerződéstől (tervdokumentációtól) eltérő, költségesebb szavatossági kijavítása esetén a bíróság a megrendelőt kivételesen és csak abban az esetben kötelezheti a többletköltség megtérítésére, ha a kivitelező a kijavítással olyan munkaeredményt hoz létre, amelyet a szerződésbe eredetileg szolgáltatásként ellenértékét pedig a költségvetésbe fel kellett volna venni.
A felek által sem vitatott, aggálytalan szakvélemény szerint a túlnyílást megakadályozó padlóütközők a tervekben, a szerződésben és a költségvetésben sem szerepeltek. Ha tehát a III. r. alperes az öntvény-pántok kicserélésén, az olajfék berendezések felülvizsgálatán, a törött üvegek kicserélésén túlmenően még a padlóütközőket is elkészíti és felszereli, és amennyiben ezt a szerkezetet a II. r. alperes által készítendő kijavítási tervdokumentáció tartalmazni fogja, ezzel olyan többletszolgáltatást nyújt, amelyet eredetileg a terveknek, a költségvetésnek és a szerződésnek is tartalmaznia kellett volna, és amelynek kihatása lett volna a szerződés vállalkozói díjára. Ha tehát a megrendelő ezen többletszolgáltatás értékét nem ismeri el, ez nála olyan vagyoni előnyként jelentkezik, amelynek megtérítése iránt a vállalkozó már az ellene folyó szavatossági perben ellenkérelmet terjeszthet elő.
A III. r. alperesnek az esetleges értéknövelő költségek megfizetésére irányuló ellenkérelme tehát alapos, az elsőfokú ítélet erre vonatkozó, felperest marasztaló rendelkezése pedig helyes volt.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését – a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – helybenhagyta, nem fellebbezett részét pedig nem érintette. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 212/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás