• Tartalom

GK BH 1987/94

GK BH 87/03/94

1987.03.01.
Ha a kiszolgáltatás előtti vasúti kárjegyzőkönyvből nem állapítható meg a küldeménynek a vasúti kocsiban való elhelyezkedése, úgy a fuvarozási rendellenesség nem zárható ki, és a küldeményben keletkezett töréskárért a vasút felelősséggel tartozik [3/1960. (V. 13.) KPM sz. r-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 53. cikk 2. §].
A III. r. alperes az I. r. alperes diszpozíciója alapján a felperes boltja részére 75 db rekeszben síküveget adott fel vasúti kocsiban. A küldeményt a vasút 1984. július 1-én szolgáltatta ki. A kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyvben rögzítették, hogy 3 ládánál törés volt. Az üvegtörés a címzett felperes telepén látható: mérései szerint 18 tábla, 25 négyzetméter üveg törött. A felperes boltja 1984. július 30-án tanácsi jegyzőkönyvet vetetett fel, amelyben foglaltak szerint 18 tábla 140x180x3 mm síküveg 45,36 négyzetméter szilánkosan összetört.
A felperes a keresetében a fenti törések ellenértéke 103,17 Ft/m2-rel számolva 4679,80 Ft, valamint 9,5 %-os árrés 444,60 Ft, összesen 5124 Ft és ennek 1984. június 30. napjától járó kamatai megfizetésére kérte az I. r. és a fuvarozó II. r. alperesek valamelyikét kötelezni.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a kár nem a tevékenységével összefüggésben keletkezett, mert a fuvarozásban ténylegesen nem vett részt, arra csupán a III. r. alperessel kötött szerződése alapján diszpozíciót adott. A felperes keresetével megegyező tartalmú keresetet terjesztett elő a feladást végzi III. r. alperessel szemben. Az e kereset folytán indult pert a bíróság a jelen perhez egyesítette.
A fuvarozó II. r. alperes védekezést nem terjesztett elő, a III. r. alperes pedig a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a feladást megfelelően végezte, és ezt tanácsi jegyzőkönyvvel is igazolta.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperest 5124 Ft kártérítés és ennek a károkozás napjától, vagyis 1984. július 2-től járó kamatai megfizetésére kötelezte, míg a felperes keresetét az I. r. alperessel szemben, az I. r. alperes keresetét a III. r. alperessel szemben elutasította. Az ítélet indokolása szerint a kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyv nem tartalmaz olyan lényeges adatokat, amelyek a kár megállapításához szükségesek, és ezért annak hiányosságai miatt a II. r. alperes a kárért helytállni tartozik.
Az ítélet ellen a II. r. alperes nyújtott be fellebbezést, és annak megváltoztatásával a kereset vele szembeni elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyv 25 négyzetméter kálón belüli üveg törését rögzítette, és ezért a fuvarozó nem felel. Amennyiben pedig ezen az alapon nem mentesülhetne a felelősség alól, úgy a 25 négyzetméter üveg szállítói számlával igazolt összegének megfizetésére lenne kötelezhető. Kifogásolta a kamatfizetési kötelezettsége kezdő időpontját, mert a felszólamlás 1985. április 30-án érkezett a II. r. alpereshez.
A III. r. alperes a fellebbezésre adott észrevételében előadta, hogy a teljesítés helye a feladási hely, ezért a kárért nem felel. Előadta, hogy az általa szállított és leszámlázott üveg egységára 90 Ft/m2.
A fellebbezés részben alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást abban a részében, hogy a vasúti kárjegyzőkönyv nem alkalmas a fuvarozó kimentésére, mert nem tartalmaz adatot arra, hogy a törött üvegeket magában foglaló rekeszek a vagon mely részén helyezkedtek el. Ennek a kérdésnek azért van fontos jelentősége, mert az esetleges kíméletlen tolatásnak nemcsak a kár keletkezésében, hanem az árunak a vagonon belüli elhelyezkedését illetően is vannak jellegzetes ismérvei. A perbeli esetben tehát nem lehet kizárni a fuvarozási rendellenességet, ezért a 3/1960. (V. 13.) KPM sz. r-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 53. cikkének 2. §-a alapján a II. r. alperes felelősségét meg kellett állapítani.
Az összegszerűség kérdésében azonban az elsőfokú bíróság ítélete nem volt teljes mértékben megalapozott. A vasúti kárjegyzőkönyv ugyanis 25 m2 üveg töréséről szól, és a jegyzőkönyvet a felperes is megjegyzés nélkül aláírta, később pedig a felperes lényegesen nagyobb kárt állított. Tény azonban, hogy a II. r. alperest terhelően töréskár adódott, aminek összegszerűségét végül is a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 206. §-ának (3) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében eljárva 2500 Ft-ban határozta meg.
A felperes keresete az elmaradt haszon, stb. vonatkozásában teljesen alaptalan, mert a fuvarozó ilyen értelemben kártérítéssel csak szándékosság esetén felel, ami pedig nem volt kimutatható. Ezen a címen követelt összeget a Legfelsőbb Bíróság a kármegállapítás mérlegelési köréből kivonta.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta. (Legf. Bír. Gf. III. 30 326/1986. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére