MK BH 1988/116
MK BH 1988/116
1988.04.01.
I. A lakásépítés támogatására kötött szerződésnek a dolgozó által történt megszegése esetén a munkáltató az általa nyújtott kölcsön hátralékos összegét a kezelési költséggel és kamattal együtt egy összegben követelheti vissza. [26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM sz. r. 18. §].
II. A kötelezettség részletekben való teljesítésének elrendelésénél irányadó szempontok [Pp 217. § (3) bek.; 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM sz. r. 5., 6. §].
Az alperes a felperes alkalmazottjaként 1982. július 7-én szerződést kötött a felperessel, amelynek értelmében a felperes 126 000 forint kamatmentes kölcsönt folyósított az alperesnek 3 és fél szobás, 79 m2 alapterületű összkomfortos lakás megvásárlásához.
A szerződés szerint a munkáltató vállalta az OTP által felszámított 1 % kezelési költség megfizetését is a dolgozó helyett. Ugyanakkor az alperes kötelezte magát arra, hogy a kölcsönt az OTP által meghatározott feltételek szerinti összegben törleszti, és a tartozás fennállásának ideje alatt munkaviszonyát a vállalatnál nem szünteti meg. Vállalta, hogy amennyiben a kölcsön visszafizetése előtt a vállalattól bármilyen címen (nyugdíjazás, súlyos betegség, súlyos üzemi baleset esetét kivéve) kilép, köteles a kölcsön hátralékos összegét a vállalatnak egy összegben, a kezelési költséggel és kamattal együtt visszafizetni.
Az alperes a szerződési kötelezettségét megszegte, munkaviszonyát 1986. október 31. napjával – a kölcsön visszafizetését megelőzően – megszüntette.
Ezt követően a felperes az 1986. december 22-én kelt fizetési felszólításában felhívta az alperest, hogy 100 000 forint hátralékos kölcsöntartozását, annak 5%-os kamatát és az OTP által a kifizetés napjáig felszámított 1%-os kezelési költséget 30 napon belül egy összegben fizesse meg.
Az alperes a tartozás részletekben történő megfizetése iránt nyújtott be kérelmet a munkaügyi döntőbizottsághoz. Arra hivatkozott, hogy anyagi körülményei miatt a tartozást egy összegben nem tudja megfizetni. A munkaügyi döntőbizottság a fizetési felszólítást hatályon kívül helyezte.
A felperes munkáltató a keresetében a döntőbizottság határozatának megváltoztatását és az alperes egy összegben történő visszafizetésre kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a döntőbizottság határozatát megváltoztatta és az alperes részére 2000 forint havi részletfizetést engedélyezett az 1987. március 12-től még fennálló 97 380 forint kölcsöntartozás visszafizetésére.
A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes havi átlagkeresete 6500 forint, feleségének keresete pedig havi 4300 forint. Két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak, vagyonukat képezi egy 3 és fél szobás „OTP-s”, összkomfortos lakás, egy 3 éves 1300-as típusú Lada személygépkocsi és egy 1984-ben vásárolt 150 000 forint értékű ingatlan. Az alperes előadta, hogy megtakarított pénze nincs, havi 2-2500 forint törlesztést ajánlott fel. Megállapította az ítélet, hogy az alperes a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, családi és vagyoni körülményeire tekintettel azonban a részletfizetés engedélyezését indokoltnak tartotta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában a 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendeletre hivatkozott, amely a lakásépítés munkáltatói támogatására vonatkozó előírásokat tartalmazza. E jogszabály azonban csupán az 1983. január 1. napja után kötött szerződésekre alkalmazható. Ezért tehát a jelen perben még a 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet alkalmazható, s ennek értelmében a felek közötti jogvitát valóban munkaügyi vitának kell tekinteni. [18. § (5) bek.] Kétségtelen, hogy az alperes a per folyamán nem hivatkozott olyan körülményre, amelynek alapján a hivatkozott rendelet 18. §-ának (3) bekezdése szerint a visszakövetelésnek ne lenne helye. A munkáltató tehát az alperes szerződésszegése folytán az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegének, valamint a kamatoknak és a kezelési költségeknek a megfizetését egy összegben követelheti. [18. § (1) és (2) bek.].
A Pp. 217. §-ának (3) bekezdése szerint a bíróság a kötelezettség részletekben való teljesítését is elrendelheti, különösen, ha a kötelezett fél kereseti viszonyai azt indokolttá teszik. Ez a különleges kedvezményre alapot nyújtó helyzet az adott esetben nem állapítható meg. Az alperes a munkáltatójától a lakásvásárláshoz jelentős támogatást kapott, és a megállapodás megkötését követően mintegy 4 év elteltével már megszüntette munkaviszonyát annak ismeretében, hogy a szerződés megszegésére tekintettel a kölcsön ki nem egyenlített részét egy összegben köteles visszafizetni.
A lakásépítés, vásárlás munkáltatói támogatása fontos vállalati és dolgozói érdek. A felhívott rendelet 5. és 6. §-a szerint ez a támogatás lényegében a lakásépítési alapból történik, melynek egyik pénzügyi forrása a kölcsöntámogatásban részesült dolgozók által visszafizetett törlesztés összege és kamata. A felperes munkáltató dolgozó kollektívájának jogos érdekeit sérti a bíróság által az alperes számára engedélyezett részletfizetés. A jogok, és kötelezettségek összhangját a perbeli esetben az egy összegben való visszafizetés szolgálja.
Az alperes egyoldalú szerződésszegése és a vagyoni viszonyai sem indokolják a részletfizetés engedélyezését. Peradat, hogy az alperes egy 1300-as Lada személygépkocsival és egy 150 000 forint értékű, ingatlannal is rendelkezik. Ezek valamelyikének értékesítésével tartozását rendezni tudná. A jogerős ítélet ezzel ellentétes álláspontja téves, és nem alkalmas a szerződések teljesítéséhez fűződő bizalom erősítéséhez. (M. törv. I. 10 147/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás