KK BH 1988/119
KK BH 1988/119
1988.04.01.
Ittas járművezetés vétségét megvalósító visszaeső sorkatonával szemben szabadságvesztés téves kiszabása [Btk. 188. § (1) bek., 37. §, 51. §].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat ittas járművezetés vétsége miatt, mint visszaesőt 6 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és 1 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte; a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárta, egyben a korábban engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette.
A megállapított tényállás szerint a korábban kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság tartama alatt a vádlott a késő esti órákban 1,35 ezrelék véralkohol-koncentráció mellett, enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezette járművezetői engedély nélkül, barátjától kölcsönkért Trabant személygépkocsit, amikor a rendőrjárőr megállította és igazoltatta.
E tényállás mellett tévedett a katonai bíróság, amikor a vádlottal szemben – az általa helyesen alkalmazott járművezetéstől eltiltás mellett – kizárólag szabadságvesztéssel látta megvalósíthatónak a büntetési célokat.
A vádlottat korábban fiatalkorúként más jellegű bűncselekmények elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre. A szabadulását követően, majd a sorkatonai szolgálatra történt bevonulása után a katonai életviszonyok között is igyekezett beilleszkedni a társadalomba. Megfelelő illetménnyel járó szolgálati feladatait lelkiismeretesen látta el, magatartása ellen kifogás nem merült fel. Forgalommentes időben vezette enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotában, rövid útszakaszon a járművet. Ezért cselekményének társadalomra veszélyessége és tárgyi súlya kisebb. Jóllehet a vádlott visszaeső, az említett körülményekre is tekintettel ez esetben, a törvényben meghatározott vagylagos büntetési nemek közül főbüntetésként a legenyhébb, tehát pénzbüntetés kiszabásával is megvalósíthatók a büntetés céljai. A Legfelsőbb Bíróság ezért – az enyhítésre irányuló fellebbezéseknek ennyiben helyt adva – az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a vádlottal szemben szabadságvesztés helyett a Btk. 51. §-ának alkalmazásával főbüntetésként pénzbüntetést alkalmazott.
A korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetését a Legfelsőbb Bíróság mellőzte. A Btk. 48. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis a bíróságnak a feltételes szabadságot akkor kell megszüntetnie, ha az elkövetőt az annak ideje alatt megvalósított bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli. Ha azonban őt egyéb büntetéssel sújtja, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti, tehát ez csupán lehetőség számára. A Legfelsőbb Bíróság viszont ettől ez esetben eltekintett, mivel az a cselekmény kisebb tárgyi súlyára, valamint a vádlott beilleszkedési készségére figyelemmel számára méltánytalan hátrányt jelentene. Másrészt az alkalmazott pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés együttes hatása elegendő a vádlott visszatartásához, s egyúttal az általános megelőzési cél érvényesüléséhez is. (Legf. Bír. Katf. II. 19/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás