KK BH 1988/120
KK BH 1988/120
1988.04.01.
Külföldre távozás elősegítése céljából ellenszolgáltatásért útlevél meghamisítása a hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette mellett embercsempészés bűntettének is minősül, ha meghamisított útlevél felhasználásával az országot elhagyták [Btk. 218. § (1) bek., 250. § (1), (3) bek., 275. § a) pont].
A katonai bíróság a rendőr vádlottat hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondotta ki bűnösnek.
A tényállás szerint a vádlott tudva arról, hogy büntetett előéletű ismerőse jogellenesen külföldre akar távozni, és útlevelet nem kaphat, hivatali beosztását felhasználva segítséget nyújtott ahhoz, hogy annak öccse a kerületi rendőrkapitányságtól soron kívül Jugoszláviába szóló útlevelet kapjon. Ezt követően a büntetett előéletű ismerőse kérésére a vádlott annak igazolványképét a kerületi rendőrkapitányságon használatos bélyegzővel lepecsételte, és azt neki átadta egy útlevélkép lefedésével szolgáló fóliával együtt. Ezután a testvér útlevelébe ezt a fényképet beragasztották. Az ily módon meghamisított útlevéllel a vádlott büntetett előéletű ismerőse Jugoszláviába utazott, majd onnan az NSZK-ba távozott, ahonnan nem tért vissza.
A vádlott e közreműködéséért – előzetes megállapodás után – színes televíziót kapott.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy tévedett a katonai bíróság, mert nem minősítette a vádlott cselekményét a Btk. 218. §-ának (1) bekezdésébe ütköző embercsempészés bűntettének is.
A törvény e rendelkezése szerint a kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő embercsempészés bűntettét követi el, aki tiltott határátlépéshez vagyoni haszonszerzés végett vagy az ilyen cselekményeket elősegítő szervezet tagjaként vagy megbízásból segítséget nyújt, erre ajánlkozik, vagy vállalkozik. A hivatkozott törvényi tényállás tehát sui generis bűncselekményként szabályozza a tiltott határátlépéshez haszonszerzés végett nyújtott bűnsegélyt. Segítségnyújtás lehet – miként az adott esetben – a határátlépéshez szükséges hamis okmányok előállítása és annak a tiltott határátlépést elkövető rendelkezésére bocsátása is. A tényállás szerint a vádlott tisztában volt azzal, hogy ismerőse büntetett előéletű, és mint ilyen személy nem kaphat külföldre-kiutazásra jogosító útlevelet, és tudta azt is, hogy a testvére útlevelével akar külföldre kiutazni. Az útlevél megszerzésében és meghamisításában ennek ismeretében nyújtott előre ígért vagyoni előnyért segítséget. E magatartásával maradéktalanul megvalósította a Btk. 218. §-ának (1) bekezdésébe ütköző embercsempészés bűntettét is, az elsőfokú bíróság által a terhére egyébként helyesen megállapított egyéb bűncselekményekkel együtt.
A vádlott tevékenysége több jog-védte érdeket sért. Alkalmas a hivatalos személyek pártatlan működésébe vetett bizalom csorbítására, ugyanakkor a közokirat valódiságához fűződő érdekek is csorbát szenvedtek, de a vádlott cselekményével sértette azt az érdeket is, amely abban jelentkezik, hogy az államhatárt csak érvényes, valódi úti-okmányokkal szabad átlépni. A vádlott cselekménye tehát a hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette mellett – az e bűncselekményeknél súlyosabban is büntetendő – a Btk. 218. §-ának (1) bekezdésébe ütköző embercsempészés bűntettének is minősül. A Legfelsőbb Bíróság ezért a vádlott magatartását ez utóbbi bűncselekményként is értékelte. (Legf. Bír. Katf. II. 157/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás