• Tartalom

BK BH 1988/125

BK BH 1988/125

1988.05.01.
Az összbüntetésbe foglalásnak akkor is helye van, ha a terhelten a feltételes szabadság tartama alatt vesznek foganatba valamely más ügyben kiszabott szabadságvesztést [Btk. 92. §].
Az elsőfokú bíróság a korábban hozott határozatokat összbüntetésbe foglalta.
A terhelt terhére bejelentett fellebbezés folytán a másodfokú bíróság az összbüntetési ítéletet hatályon kívül helyezte, és az összbüntetésbe foglalást mellőzte.
E végzés ellen benyújtott törvényességi óvás alapos.
A terheltet egy korábbi összbüntetésből 1986. november 26-án bocsátották feltételes szabadságra, ami 1987. november 25-én járt volna le. Az 1986. október 17-én hozott alapítéletben kiszabott 2 év 3 hónapi szabadságvesztés büntetés letöltését 1987. február 27. napján, azaz a feltételes szabadság ideje alatt kezdte meg.
A másodfokú bíróság szerint az összbüntetésbe foglalás törvényes feltételei azért nem állnak fenn, mert a terhelt legutóbb elbírált bűncselekményét nem a feltételes szabadság ideje alatt, hanem azt jóval megelőzően követte el. A végzés a továbbiakban hivatkozik arra, hogy a feltételes szabadság utólagos megszüntetésének a Btk. 48. §-ának (4) bekezdésében foglalt előfeltételei nincsenek meg, így az összbüntetésbe foglalás nem eszközölhető.
Ez az érvelés téves.
A Legfelsőbb Bíróságnak a Büntetőjogi Döntvénytárban 8734. szám alatt közzétett eseti döntésben kifejtett állásfoglalásából is kitűnő, helyes jogértelmezés szerint helye van az összbüntetésbe foglalásnak akkor is, ha a terhelten a feltételes szabadság tartama alatt vesznek foganatba valamely más ügyben kiszabott szabadságvesztést. Az a szabadságvesztés ugyanis, amelyből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, a feltételes szabadság tartama alatt nem tekinthető végrehajtottnak. Miután a terhelt egyidejűleg feltételes szabadságot, valamint szabadságvesztést nem tölthet, ilyen esetekben helye van a Btk. 92. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának, hiszen a szabadságvesztéseket még nem hajtották végre.
Az előbbiekben kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a Be 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a másodfokú bíróság végzése törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte, és az ügyet új másodfokú határozat meghozatala végett a másodfokú bíróságnak megküldte. [B. törv. III. 1302/1987. sz.]
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére