PK BH 1988/141
PK BH 1988/141
1988.05.01.
Az államtól vásárolt lakásingatlant a jogszabály rendelkezései szerint elidegenítési és terhelési tilalom terheli, amelynek fennállta alatt az ingatlan csak az illetékes tanácsi szerv előzetes engedélyével idegeníthető el. Az előzetes engedély visszavonása azonban a már megkötött adásvételi vagy csereszerződés hatályát nem érinti [Ptk. 215. § (1) és (2) bek., 199. §; 32/1969. (IX. 30.) Korm. sz. r. 12. § (1) és (2) bek., 13. §].
A felperesek tanácsi bérlakásukat az államtól, mint bentlakó-bérlők megvásárolták. Az ingatlanra az illetékes tanács javára elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre.
Az illetékes tanácsi szerv a felperesek kérelmére a lakás elidegenítéséhez előzetesen hozzájárult.
A felperesek és az alperesek között csereszerződés jött létre; a felperesek az államtól vásárolt ingatlanukat elcserélték az alperesek ingatlanára. A felek a szerződésnek megfelelően kölcsönösen beköltöztek az elcserélt ingatlanokba.
A tanácsi szerv a hozzájáruló határozatot visszavonta, és a kérelmet elutasította. Indokolása szerint az előzetes engedélyezésnek a 32/1969. (IX. 30.) Korm. számú rendelet (R.) 12. §-ának (2) bekezdésében írt feltételei nem állottak fenn, mivel a szerződéskötés (a lakás megvásárlása) óta a felperesek személyi vagy egyéb körülményeiben lényeges változás nem történt. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú államigazgatási szerv az elsőfokú államigazgatási határozatot – annak álláspontjával egyetértve – helybenhagyta, és a fellebbezést elutasította.
A felperesek – a jogerős államigazgatási határozatra hivatkozva – a csereszerződés érvénytelenségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása iránt indítottak pert az alperesek ellen.
Az alperesek, a szerződés érvényességét állítva, a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felek között létrejött csereszerződés hatálytalan, és elrendelte, hogy a felek birtokukban tartott ingatlanokat 15 nap alatt – egymással egy időben – bocsássák vissza a másik fél birtokába. Az alpereseket 2160 forint feljegyzett illeték megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a csereszerződés azért hatálytalan, mert a Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése értelmében annak létrejöttéhez szükséges hatósági hozzájárulás – az államigazgatási határozat visszavonása folytán – hiányzik, a felperesek tehát ingatlanukat nem idegeníthették el. Az eredeti állapot helyreállítása a Ptk. 215. §-ának (3) bekezdéséből következik, amely szerint az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletet hozott; az elsőfokú bíróság ítéletét közbenső ítéletnek tekintve, annak a csereszerződés létre nem jöttét megállapító rendelkezését helybenhagyta, az eredeti állapot helyreállítása kapcsán pedig az elszámolás körében az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú ítéletben kifejtett jogi állásponttal, a csereszerződés létre nem jöttével kapcsolatban, rámutatott azonban arra, hogy a szerződéskötés előtti helyzet visszaállítása során nélkülözhetetlen elszámolás körében a tényállás nincs tisztázva.
A jogerős közbenső ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. számú rendelet (R.) 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a házingatlant – ha magánszemély vásárolta meg – legalább öt évre elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
Az R. 12. §-ának (2) bekezdése szerint a vevő személyi vagy egyéb körülményeinek lényeges változása esetében a tulajdonjog az elidegenítési és terhelési tilalom tartama alatt, a kijelölésre jogosult szerv vezetője (a végrehajtó bizottságnak az igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve) előzetes engedélyével átruházható. Az e rendelkezés ellenére kötött adásvételi szerződés semmis (R. 13. §).
A felperesek kérelmére az előzetes engedélyt az illetékes tanácsi szerv 1985. szeptember 27. napján – I. 5188/1985. számú határozatával – megadta.
A felek e határozat birtokában kötötték meg 1985. december 13. napján a csereszerződést.
A Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre. A Ptk. 215. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés – ha jogszabály kivételt nem tesz – megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.
Tévedett az első- és másodfokú bíróság, amikor nem tulajdonított jelentőséget annak a ténynek, hogy a felek az előzetes engedély birtokában kötöttek szerződést.
A peres felek szerződése ugyanis a jogi szabályozásból következően már megkötésének időpontjában hatályossá vált, mivel a tulajdonjog átruházásához a harmadik személy beleegyezése (előzetes engedélye) megtörtént.
Tévedett az első- és másodfokú bíróság akkor is, amikor nem észlelte, hogy az államigazgatási hatóság előzetes engedélyét visszavonó határozata a csereszerződés hatályosságát nem érinti.
Az R. 12. §-ának (2) bekezdésében írt előzetes engedély ugyanis az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának polgári jogi egyoldalú nyilatkozata. A Ptk. 199. §-ából kitűnően az egyoldalú nyilatkozatra – ha a törvény kivételt nem tesz – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ebből a rendelkezésből pedig az következik, hogy az államigazgatási hatóság kizárólag a Ptk.-nak a szerződés megtámadására vonatkozó szabályai szerint vitathatta volna az előzetes engedélyt tartalmazó határozatát. A polgári jogi jellegű nyilatkozat egyoldalú visszavonására jogi lehetősége nem volt.
Törvénysértő tehát az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó ítélete, valamint törvénysértő a másodfokú bíróság közbenső ítélete, amellyel a csereszerződés létre nem jöttét megállapító rendelkezést helybenhagyta, és az elsőfokú bíróságot az elszámolás körében az eljárás folytatására utasította.
A kifejtett okokból a Legfelsőbb Bíróság a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. (P. törv. III. 20 716/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás