PK BH 1988/144
PK BH 1988/144
1988.05.01.
Házastársak és közeli hozzátartozók bérlőtársi jogviszonyával összefüggő kérdések [1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 47. § (2) bek., 94. § (3) bek., 101. §, 119. §, 120. § (1) bek.; 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. r. 29. § (4) bek.].
A felperes és az alperes házastársak voltak.
A peres felek a házastársi együttélést a felperes anyjának óbudai lakásában kezdték meg 1961-ben. Két évi együttlakás után ezt a lakást két önálló lakásra cserélték, majd 1967-ben ismét összeköltöztek a felperes anyjával az Erika nevű gyermekük gondozásának, felügyelete ellátásának biztosítása céljából. A felek által lakott Szabolcs utcai egy szobás alkóvos lakásért, valamint a felperes anyjának Mogyoródi úti egyszobás lakásáért a XI. kerületi Móricz Zsigmond körtéren két szobából és személyzeti szobából álló összkomfortos tanácsi bérlakást utalták ki, és a cserét jóváhagyó államigazgatási határozat a felperest és anyját tünteti fel bérlőtársként. A lakáson utóbb födémcserét hajtottak végre. A felperes anyja átmenetileg a Keveház utcában kapott lakást és innen a födémcsere befejezése után Erika nevű unokájával visszaköltözött a Móricz Zsigmond körtéri lakásba. A felperes és az alperes az 1969-ben született mozgássérült Csilla nevű gyermekükkel az alperes részére kiutalt szolgálati lakást foglalták el. Innen 1982-ben az alperes rokkantnyugdíjazására és a mozgássérült gyermekükre is tekintettel a felek az 1/2 arányban, közös tulajdonban levő pilisi zártkerti ingatlanba költöztek, és mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. 1984. szeptember 26-án a felperes az életközösséget megszakította és visszaköltözött a Móricz Zsigmond körtéri lakásba. 1984. decemberében az alperes felkereste a felperest, és közölte vele, hogy a telet már nem tudja a pilisi ingatlanukban tölteni, be akar költözni a személyzeti szobába. A felperes ehhez nem járult hozzá, majd pert indított a házasság felbontása iránt, és keresetében – egyebek között – az alperes bérlőtársi jogviszonyának a megszüntetését is kérte.
A Móricz Zsigmond körtéri lakásra vonatkozó kereseti kérelem kivételével az alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. Kérte azonban, hogy a bíróság jogosítsa fel a Móricz Zsigmond körtéri lakás bejárati ajtaja melletti 8 négyzetméter alapterületű személyzeti szoba kizárólagos használatára. Utóbb viszontkeresetet támasztott a felperes bérlőtársi jogviszonyának megszüntetése iránt arra hivatkozással, hogy a felperes az ő beleegyezése nélkül befogadta a lakásba élettársát, B. F.-t.
Az elsőfokú bíróság a felek házasságát felbontotta, a Csilla nevű gyermeket a felperesnél helyezte el, és az alperes tartásdíj fizetési kötelezettségét mindkét gyermek után megállapította. A Móricz Zsigmond körtéri lakásra az alperes bérlőtársi jogviszonyát megszüntette, egyebekben a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Az alperes bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését azzal indokolta, hogy „a lakásból véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül elköltözött”.
Az ítélettel szemben az alperes fellebbezést terjesztett elő, és – egyebek között – a lakás megosztott használatának elrendelését kérte. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, az alperes bérlőtársi jogviszonyát megszüntető részében azonban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az indokolásban a másodfokú bíróság is megállapította, hogy az alperes a lakást a „visszatérés szándéka nélkül elhagyta”.
Az alperes bérlőtársi jogviszonyát megszüntető jogerős ítéleti rendelkezéssel szemben emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt bíróságok a lakásra vonatkozó kereseti kérelem és a viszontkereset elbírálása során abból indultak ki, hogy az alperes bérlőtársi minőségben lakott a lakásban és a lakást a „visszatérés szándéka nélkül végleg elhagyta”. A jogvita elbírálásánál a még hatályban volt rendelkezést és az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 101. §-át alkalmazták.
A rendelkezésre álló peradatok azonban nem támasztják alá egyértelműen azt a megállapítást, hogy az alperes is bérlőtársa volt a perbeli lakásnak, de nincs körültekintően feltárva a tényállás a lakás elhagyásának körülményeit, okait, az alperes visszatérési szándékának meglétét vagy hiányát és az alperes jelenlegi lakhatásának kialakulását illetően sem.
A peres felek két önálló lakás cseréjének az eredményeként jutottak a Móricz Zsigmond körtéri lakáshoz, ahová az alperes a felperes házastársaként költözött be. Ebből a tényből azonban az alperes bérlőtársi minősége még nem következik. A lakáscserét jóváhagyó, az iratokhoz másolatban csatolt államigazgatási határozat szerint ugyanis a lakás bérlőtársai a felperes és anyja. A házastárs csak akkor válik az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 47. §-ának (2) bekezdése, illetőleg az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 29. §-ának (4) bekezdése alapján bérlőtárssá, ha házastársa a lakás önálló bérlője, illetőleg a bérlőtársak körének kibővítéséhez a bérlőtársak egyezően hozzájárulnak, és a kiutaló határozat módosítása ennek megfelelően történik.
Az alperesnek a Móricz Zsigmond körtéri lakásban való tartózkodásának megalapozott jogi minősítése a cserét jóváhagyó határozat ellentmondásos szövegezése miatt további vizsgálatot igényel. Szükség van a cserével kapcsolatos valamennyi irat beszerzésére. Ennek azért van jelentősége, mert amennyiben a lakáscserét jóváhagyó határozatban fellelhető névcsere csak leírás következménye, és a lakásügyi hatóság valóban a felperest és annak anyját jelölte ki bérlőtársnak, úgy az alperes családtagként lakott a perbeli lakásban. Ez esetben a bérlőtársi jogviszonyának megszüntetésére értelemszerűen nem kerülhet sor.
További tisztázásra szorul a tényállás azonban az esetben is, ha a lakáscserére vonatkozó iratok a hármas bérlőtársi jogviszony keletkezését támasztanák alá, és ennek alapján az alperes bérlőtársi jogviszonya is megállapítható.
Ez esetben – figyelemmel az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 94. §-a (3) bekezdésének f) és g) pontjára, amely szerint nem lehet a lakást elhagyottnak tekinteni egyebek mellett akkor, ha a bérlő az épület vagy lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen átmenetileg nem tudja használni, illetőleg, ha a családi, illetőleg egészségügyi körülményei a távollétét indokolttá teszik – vizsgálni kell a Móricz Zsigmond körtéri lakás elhagyásának okait és ennek körülményeit, valamint azt, hogy a födémcsere befejezése után milyen megfontolásokkal és céllal költözött az alperes – a felperessel együtt – a pilisi zártkerti ingatlanba.
Amennyiben az ezzel kapcsolatos bizonyítási eljárás eredménye azt támasztaná alá, hogy a felperes és az alperes nem a perbeli lakáson végrehajtott födémcsere miatt, hanem egyéb okokból foglalták el az alperes részére biztosított szolgálati lakást, illetőleg utóbb úgy döntöttek, hogy nem kívánnak együtt lakni a felperes anyjával, ez azt is jelentheti, hogy végleges letelepedési szándékkal költöztek a pilisi zártkerti ingatlanukba, és nem szándékoztak visszatérni a felújított Móricz Zsigmond körtéri lakásba. Ez esetben nincs törvényi akadálya az alperes bérlőtársi jogviszonya megszüntetésének, a lakásba utóbb bérlőtársi minőségben visszafogadott felperes kérelmére. Az a körülmény ugyanis, hogy az életközösség megszakadása után a felperest anyja bérlőtársi minőségben visszafogadta, nem zárja ki a lakás végleges, visszatérés szándéka nélküli elhagyásának megállapítását az alperes vonatkozásában.
Abban az esetben viszont, ha a bizonyítási eljárás eredménye azt támasztja alá, hogy az alperes családtagként lakott a Móricz Zsigmond körtéri lakásban – és a lakás végleges elhagyásának szándéka sem állapítható meg a részéről – úgy a családi kapcsolat megszűnésével, a felperes sikerrel lépett fel vele szemben a lakás kiürítése iránt, és az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 119. §-ának, valamint a 120. §-a (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásával kell rendezni a jogvitát. Ez esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni a felperesnek a 7. sorszámú beadványában tett azon nyilatkozatát, hogy a pilisi ingatlan őt illető tulajdoni hányadáról is hajlandó lemondani annak fejében, ha az alperes a perbeli lakásból kijelentkezik.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek miatt mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte a lakáshasználatra vonatkozó részében, és az elsőfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp 274. §-ának (3) bekezdése]. (P. törv. II. 20 829/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás