• Tartalom

PK BH 1988/146

PK BH 1988/146

1988.05.01.
Öröklési bizonyítvány kiállításánál követendő eljárás, ha az örökösként érdekeltnek látszó személyi adatai ismeretlenek [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. (He.) 42. § (1) és (2) bek., 88. § (6) bek.].
K. I. örökhagyó 1986. május 6-án meghalt. A hagyatéki leltár szerint a hagyaték tárgya az örökhagyó utolsó havi nyugdíja; rögzíti továbbá, hogy az örökhagyónak „CSÉB 40” biztosítási szerződése volt. Az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult a fia, K. I. A bejelentett adatok szerint az örökhagyó a házastársától, K. I.-né T. M.-tól már 1955 óta különváltan él, a nevezett személy adatai és tartózkodási helye nem ismert.
Az állami közjegyző öröklési bizonyítványt állított ki, amely tanúsítja, hogy az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult az örökhagyó gyermeke, K. I., míg a túlélő házastársat özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg. A közjegyző egyben az öröklési bizonyítványban K. I.-né részére ügygondnokot rendelt, majd az öröklési bizonyítványt hirdetményként kifüggeszteni rendelte az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságnál és a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájánál.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett öröklési bizonyítvánnyal szemben emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló módosított 6/1958. (VII. 4.) IM számú. rendelet (He.) 42. §-ának (1) bekezdése tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha az örökös ismeretlen helyen tartózkodik. Ha pedig az eljárás során az derül ki, hogy a hagyatékban olyan személy is örökösként érdekeltnek látszik, akinek közelebbi személyi adatai is ismeretlenek, a közjegyző eljárására a He. 42. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
Ez utóbbi esetben a közjegyző az érdekelt személyt, mint ismeretlen örököst hirdetmény útján – gondnok kirendelése nélkül – felhívja igényének harminc napon belüli bejelentésére azzal, hogy amennyiben nem jelentkezik, igénye figyelmen kívül marad. A hirdetményt a helyi bíróságnál és az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ilyennek hiányában pedig utolsó belföldi tartózkodási helye szerint illetékes végrehajtó bizottságnál 15 napig ki kell függeszteni. Ha az így megidézett örökös a tárgyaláson nem jelenik meg, és öröklési igényt nem jelent be, az eljárás további szakában igényét figyelmen kívül kell hagyni.
A He. 88. §-ának (6) bekezdése értelmében ezek a rendelkezések irányadók az öröklési bizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásban is.
Végül öröklési bizonyítvány kiállítása esetében a He. 87. §-ának (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a közjegyző tárgyalást tűzzön ki, ha a fél meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele válik szükségessé.
Az adott esetben a közjegyzőnek észlelnie kellett volna, hogy K. I.-né T. M.-ról – a nevén kívül – semmiféle adat nem állt rendelkezésre. Ezért az örökhagyó gyermekének meghallgatásával, illetőleg egyéb bizonyítás felvételével meg kellett volna kísérelnie a nevezett személyi adatainak a megállapítását. Ha azonban a nevezett közelebbi személyi adatait ennek ellenére sem lehetett volna felderíteni, őt a He. 42. §-ának (2) bekezdése alapján kellett volna igény bejelentésére felhívni, ennek eredménytelensége esetén pedig öröklési igényét – azaz özvegyi haszonélvezeti jogra való jogosultságát – figyelmen kívül kellett volna hagyni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp 274. § (3) bekezdése alapján a törvénysértéssel kiállított öröklési bizonyítványt hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 648/1987. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére