GK BH 1988/154
GK BH 1988/154
1988.05.01.
A bíróság a perbehívási kérelmet nem utasíthatja el, hanem azt a perbehívottal közölnie kell. Ha a perbehívott bejelenti, hogy a perbe be kíván avatkozni, a bíróság az előfeltételek fennállásától függően dönt ennek megengedéséről [Pp 56. § (1) bek., 58., 59. §, 60. § (1) bek.].
A felperes szervezeti keretében működő szakcsoport 1984. szeptember 20-án egy másik szolgáltató szövetkezeti szakcsoporttal kötött szerződésben különböző építés-szerelési munkák elvégzésére vállalkozott. A munkák megkezdése után a felperes 1985. január 21-ével a szakcsoportot felszámolta, amely ezt követően változatlan névvel az alperesi mezőgazdasági termelőszövetkezet gesztorsága alá került. A peres felek között 1985. június 25-én létrejött szerződésben az alperes vállalta a szakcsoport által megkezdett munkák folytatását és megállapodtak abban, hogy a már elvégzett munka 500 000 Ft ellenértékét az alperes legkésőbb 1985. augusztus 31-ig kifizeti. Megállapították, hogy a munkák készültségi foka 90%-os és kijelentették, hogy a megállapodás aláírása után semmiféle igénnyel nem lépnek fel egymással szemben.
A teljesítési határidő lejárta után az alperes a fizetéstől elzárkózott, ezért a felperes keresetében – a fenti megállapodásra hivatkozva – 500 000 Ft és ennek 1985. szeptember 1. napjától évi 20% kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal védekezett, hogy a megállapodásban kikötött összeg aránytalanul magas, és bejelentette továbbá, hogy a szerződést tévedés címén megtámadja. Perbe hívta azt a kisszövetkezetet, amely állítása szerint helytállni tartozik. A perbehívást azzal indokolta, hogy pervesztessége esetén a kisszövetkezettel szemben kíván követeléssel fellépni, mivel a szövetkezet 1986. január 10-én megkötött megállapodásban átvállalta a szakcsoport működéséből eredő mindennemű tartozást, és vállalta azt is, hogy az ezzel kapcsolatos perben beavatkozóként részt vesz.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Ítéletének indokolása szerint az alperes a szerződésben vállalt fizetési kötelezettséget a Ptk. 198. §-ának (1) bekezdése értelmében köteles teljesíteni. Elutasította az alperes perbehívási kérelmét azzal az indokolással, hogy az alperes a kisszövetkezet megalakulását, hitelt érdemlően nem igazolta, és a perbehívási kérelem teljesítése a per elhúzódását eredményezte volna.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, és annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a perbehívási kérelmét nem teljesítette, és a tényállást nem tisztázta.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy eljárási szabálysértés miatt az elsőfokú bíróság ítélete érdemben nem bírálható felül.
Az elsőfokú bíróság alaptalanul tagadta meg a perbehívási kérelem közlését a perbehívottal. A Pp 58. §-a értelmében az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe hívhatja.
Az alperes a perbehívást a tárgyaláson szóban előterjesztette, erre a Pp 59. §-a lehetőséget ad. Előadta a perbehívás okát, és ezen túlmenően a csatolt megállapodással azt is valószínűsítette, hogy harmadik személlyel szemben követelése áll fenn. A perbehívott személyét és székhelyét is megjelölte.
Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a perbehívottat a perbehívásról értesíti, és felhívja, hogy az általa kitűzött határidő alatt nyilatkozzék a perbehívás elfogadásáról. Amennyiben a perbehívott elfogadja a perbehívást és a Pp 60. §-ának (1) bekezdése alapján beavatkozóként kíván a perbehívóhoz csatlakozni, ez esetben az elsőfokú bíróságnak a Pp 56. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárást kell lefolytatnia; meg kell vizsgálnia, hogy fennállnak-e a beavatkozás előfeltételei – a perbehívott jogi érdeke -, és ettől függően kell határoznia a beavatkozás megengedéséről.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – lényeges eljárási szabálysértés miatt – a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül a Pp 252. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 30 918/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás