MK BH 1988/159
MK BH 1988/159
1988.05.01.
A prémiumszabályzatba a prémium kifizetését csökkentő vagy kizáró, a munkáltató (szövetkezet) gazdálkodásának egészét érintő olyan feltétel is felvehető, amelynek teljesülésére a dolgozónak (tagnak) nincs közvetlen befolyása, a teljesülés azonban a gazdálkodás eredményességét szolgálja [4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM sz. r. 8. § (8) bek.*].
A felperesek 1984. április 30-ig voltak tagsági viszonyban az alperesnél. Az I. rendű felperes építési ágazatvezető, a II. rendű felperes jogtanácsos munkakörben dolgozott.
A felperesek 1981., 1982. és 1983. évi prémiumuk megfizetése iránti kérelmét az alperes szövetkezeti döntőbizottsága elutasította.
A szövetkezeti döntőbizottsági határozat ellen a felperesek keresetlevelet terjesztettek elő a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a szövetkezeti döntőbizottság határozatait megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül az I. rendű felperesnek 59 309 forintot, a II. rendű felperesnek 74 909 forint prémiumot, valamint a II. rendű felperesnek 2045 forint eredménytől függő részesedést, továbbá ezen összegek kamatait fizesse meg.
A munkaügyi bíróság az ítéletét arra alapította, hogy a felperesek az alperes által kitűzött prémiumfeladatokat teljesítették. A perbe bevont igazságügyi könyvszakértő megállapította, hogy a perbeli három évben az alperes a bérszínvonalát nem lépte túl, de a prémium kifizetése esetén a bérszínvonal béradó fizetési kötelezettség alá esett volna. Megállapította továbbá, hogy az alperes a részesedési alap terhére több dolgozójának eredménytől függő részesedést és jutalmat fizetett.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy az alperes által az I. rendű felperes részére fizetendő prémium összegét 51 360 forintra, a II. r. felperes részére fizetendő prémium összegét 63 085 forintra leszállította, és a felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította. A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének jogi okfejtését elfogadta.
A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán hozott határozatával a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította.
A határozat indokolása szerint az alperes hatályos prémiumszabályzata az összes premizált dolgozó vonatkozásában általános prémium-csökkentő, illetőleg kizáró feltételként határozta meg a következőket: „A prémiumszabályzatban meghatározott mértékű prémiumok az üzemi vezetők, munkaszervezeti egységvezetők és egyéb vezetők részére csak abban az esetben kerülhetnek teljes egészében kifizetésre, ha azok kifizetése munkadíjadó fizetési kötelezettséget nem okoz. Munkadíjadó fizetési kötelezettség esetében a kifizethető prémium mértéke, illetve összege arányosan csökkenthető, s csak olyan mértékig fizethető ki, hogy munkadíjadó fizetésére ne kerüljön sor.” Általános kizáró tényezőként pedig a következő szerepelt: „Egyáltalán nem fizethető prémium az üzemi vezetők, munkaszervezeti vezetők és egyéb vezetők részére abban az esetben, ha a kifizethető prémium teljes összege munkadíjadó fizetési kötelezettség alá esik.”
A határozat álláspontja szerint: bár a kirendelt igazságügyi könyvszakértő szakvéleményében egyértelműen megállapította, hogy a felperesek részére a személyi prémium kifizetésének egyéb akadálya nem volt, az általános csökkentő, illetve kizáró tényező miatt azonban nem nyílt lehetőség a prémium kifizetésére. A kifizethető prémium teljes összege ugyanis munkadíjadó kötelezettség alá esett volna.
A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen emelt törvényességi óvás nem alapos.
Az ügyben eljárt megyei bíróság helytállóan utalt arra, hogy a prémium az előre kitűzött feladat igazolt elvégzése után válik esedékessé, – továbbá arra is, hogy a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM számú együttes rendelet 8. §-ának (8) bekezdése értelmében a prémiumfeltételek meghatározásával egyidejűleg a prémiumot kizáró, illetőleg csökkentő feltételeket is elő kell írni.
Az alperes prémiumszabályzata a premizált dolgozók vonatkozásában ír elő általános prémiumcsökkentő, illetőleg kizáró feltételeket. E csökkentő, illetőleg kizáró feltételeket a Legfelsőbb Bíróság a korábban – az ez ügyben – hozott határozatában részletesen felsorolta.
E csökkentő, illetve kizáró feltételekre is tekintettel állapította meg azt, hogy ezek megvalósulása folytán az adott ügyben nem fizethető prémium a felpereseknek annak ellenére sem, hogy megállapítható volt az, hagy a felperesek a kitűzött feladatot teljesítették, és a prémiumok kifizetésének egyéb akadálya nem lett volna.
A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen benyújtott törvényességi óvás folytán az Elnökségi Tanács azt vizsgálta, hogy az alperes prémiumszabályzata tartalmaz-e olyan kizáró feltételt, amely valamely jogszabály rendelkezésébe ütközik, és ezért azt a prémium kifizetésének elbírálásánál figyelmen kívül kellene hagyni.
Ilyen rendelkezés azonban nem állapítható meg. Ugyanis a prémiumszabályzatot készítő gazdálkodó szervezetek a hatályos jogszabályi keretek között rendelkezhetnek a prémium folyósításának feltételeiről. Nem írhatnak elő olyan prémiumot csökkentő vagy kizáró feltételt, amely jogszabályi előírásba ütközik. A perbeli ügyben az alperes prémiumszabályzata ilyen jogszabályba ütköző, a prémium kifizetését csökkentő, kizáró feltételt nem tartalmaz. Rendelkezhetett tehát úgy is, hogy a prémium csak abban az esetben kerülhet teljes egészében kifizetésre, ha az munkadíjadó fizetési kötelezettséget nem okoz, illetve a prémium csak olyan mértékig fizethető ki, hogy azáltal munkadíjadó fizetésére ne kerüljön sor.
Arra helytállóan utal a törvényességi óvás, hogy a gazdálkodó szervezeteknek a dolgozók részére biztosított prémiumfeladatok kitűzésével azt a feladatot kell szolgálniuk, hogy ezáltal a magasabb teljesítményre, meghatározott eredményre ösztönözzön. Valóban a munkáltató (szövetkezet) az önálló gazdálkodás során dönthet abban a kérdésben, hogy kíván-e egyáltalán prémiumfeladatot meghatározni vagy sem. Ugyanakkor azonban jogosult annak meghatározására is, hogy milyen feltételek biztosítása mellett vállalja a prémium kifizetését. E vonatkozásban pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni az önálló gazdálkodás körében a vállalatot (szövetkezetet) terhelő azokat a körülményeket, kötelezettségeket sem, amelyek az egész gazdálkodást, annak eredményét érintik, különösen, ha ez utóbbit esetleg éppen a prémium fizetése hátrányosan befolyásolná. Éppen ezért nem kifogásolható a prémiumszabályzatban olyan, a gazdálkodás egészét érintő, a prémium kifizetését csökkentő vagy kizáró feltétel megfogalmazása, amely a perbeli esetben is történt.
Az óvásban említett korábban hozott határozatokkal kapcsolatosan az Elnökségi Tanács rá kíván mutatni arra, hogy azok az elbírált egyedi esetekre vonatkozólag tartalmaznak döntést, kötelező erejük erre szorítkozik. Nem kifogásolható tehát, ha a több évvel ezelőtt hozott eseti határozatban alapul vett valamely jogelvet a bíróság a társadalmi-gazdasági viszonyokban történt lényeges változásokra figyelemmel módosítva vesz alapul. Továbbra is helyes a hivatkozott döntésekben említett az az elv, hogy a prémiumfeltételeknek ösztönzőknek kell lenniük, de a gazdasági viszonyaink körében döntő jelentőségűvé vált az a követelmény, hogy a termelés, a gazdálkodás hatékonyságára fokozottan kell törekedni. Ez pedig okszerűvé teszi az olyan prémiumkizáró vagy csökkentő feltételek megállapítását is, amelyek a munkáltató, a szövetkezet működésének gazdaságosságát védik, még akkor is, ha a dolgozónak, illetve a szövetkezeti tagnak e körre nincs is közvetlen befolyása.
Miután a felperesek részére a prémiumszabályzatban előírt, a jogszabályi előírásba nem ütköző feltételek folytán nem volt fizethető a prémium, ennélfogva a Legfelsőbb Bíróság – óvással támadott – határozata nem megalapozatlan és nem törvénysértő. (Eln. Tan. M. törv. 10 158/1987. sz.)
* A 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM sz. rendeletet a 25/1983. (XII. 29.) MÉM sz. rendelet hatályon kívül helyezte, de ez utóbbi rendelet 15. §-ának (2) bekezdése a korábbi rendelet 8. §-ának (8) bekezdésével azonos rendelkezést tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás