• Tartalom

KK BH 1988/165

KK BH 1988/165

1988.05.01.
A szökés bűntette miatt fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt honvéd terhelt törvénysértő előzetes bírósági mentesítésben részesítése [Btk. 136. § (1) bek].
A katonai bíróság a honvéd terheltet szökés bűntette miatt fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte; egyben előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint a nőtlen és büntetlen terhelt a részére engedélyezett eltávozásról visszatérőben leittasodott, s a szolgálati helye felé közlekedő vonatot lekéste. Elhatározta ezért, hogy nem tér vissza alakulatához, hanem kivonja magát a további szolgálat alól. Ennek érdekében polgári ruhába öltözött, különböző ismerőseinél tartózkodott, s munkát készült vállalni. A felkutatása érdekében kiadott intézkedés alapján azonban egy rendőrjárőr néhány nap multán elfogta.
Az előzetes mentesítés kimondását az elsőfokú bíróság csupán azzal indokolta, hogy a terhelt büntetlen előéletű és speciális katonai bűncselekményt valósított meg.
A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet változatlanul hagyta helyben.
Az ítélet és az azt helybenhagyó végzés ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa alaposnak találta.
A Btk. 136. §-ának (1) bekezdése végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén is lehetőséget ad ugyan a katona előzetes bírósági mentesítésére, s ennek egyetlen feltételeként csak azt határozza meg, hogy az eljáró bíróság a büntetést fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában rendelje végrehajtani. A Legfelsőbb Bíróság KK 9. sz. állásfoglalásában azonban már rámutatott, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – a katonákra vonatkozó ezen különös rendelkezés alkalmazásánál is érvényesül a Btk. 104. §-ának (1) bekezdésében írt általános szabály, mely szerint ilyenkor is vizsgálni kell e kedvezményre való érdemességet. Ennek megállapíthatóságánál pedig az elítélt személyisége, életvitele, a szolgálatban és azt megelőzően tanúsított magatartása mellett döntő jelentősége van az elkövetett bűncselekmény jellegének, súlyának és a büntetés mértékének is. Éppen ezért a súlyosabb megítélés alá eső szolgálati, függelemsértési és az egyéb hosszabb – egy évet jelentősebben meghaladó tartamú – szabadságvesztés kiszabását szükségessé tevő katonai bűncselekmények elkövetőinél az előzetes bírósági mentesítésre csak rendkívül kivételes esetben, a személyi oldalon az elítélt javára igen nagy nyomatékkal jelentkező körülmények meglétében kerülhet sor. Még nagyobb szigorral kell értelemszerűen vizsgálni az érdemességet a nem katonai bűncselekmények elkövetőinél, ahol az inkább csak a katonai szolgálattal összefüggő bűncselekmények megvalósítása esetén állapítható meg.
A szökés ugyanakkor az egyik súlyos megítélés alá eső szolgálati bűncselekmény, melyet a KK 9. sz. állásfoglalás külön is kiemel, mert elkövetője az Alkotmányban rögzített, minden állampolgárt egyaránt terhelő honvédelmi kötelezettségét szegi meg azzal, hogy kivonja magát a katonai szolgálat alól. Így bár nincs akadálya annak, hogy a szökés miatt kiszabott szabadságvesztés a katonai szolgálatra alkalmas elkövetőnél fegyelmező zászlóaljban kerüljön végrehajtásra, az előzetes bírósági mentesítés kimondására annál csak az érdemesség igen szigorú vizsgálata alapján, rendkívül kivételesen kerülhet sor, az alanyi oldalon jelentkező igen nyomatékos enyhítő körülmények megállapíthatósága esetén.
A jelen ügy terheltje viszont alig több mint két hónapon át teljesített sorkatonai szolgálatot a cselekmény elkövetéséig, s ez idő alatt, de azt megelőzően a polgári életben sem tanúsított oly külön elismerésre méltó magatartást, mely kivételes elbírálásra tenné érdemessé. A kiszabott szabadságvesztés tartama sem tekinthető ugyanakkor rövidnek. A KK 9. sz. állásfoglalásban kifejtett indokokat is tekintetbe véve ekként a terhelt előzetes bírósági mentesítésére érdemesség hiányában nem volt törvényes alap, így annak kimondásával törvényt sértettek az eljárt bíróságok.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa ezért határozataik erre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a terhelt előzetes bírósági mentesítésben részesítését mellőzte. (Eln. Tan. Kat. Törv. 50/1988. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére