1988. évi 17. törvényerejű rendelet
az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről1
2007.01.01.
(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál New Yorkban, 1987. november 12-én megtörtént. A szerződés a Magyar Népköztársaság vonatkozásában 1987. december 12-én lépett hatályba.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.2
2. § A Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény
kiegészítéséről
Bevezetés
Figyelembe véve a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény (a továbbiakban: Egységes Kábítószer Egyezmény) rendelkezéseit,
Azt óhajtva, hogy az Egységes Kábítószer Egyezményt módosítsák,
Megállapodnak a következőkben:
Kiegészítések az Egységes Kábítószer Egyezmény
2. cikke 4., 6. és 7. bekezdéséhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 2. cikkének 4., 6. és 7. bekezdése a következőképpen módosul:
„4. A III. jegyzékben felsorolt készítmények ugyanolyan ellenőrzési szabályok alá esnek, mint azok a készítmények, amelyek a II. jegyzékben felsorolt kábítószerek. Nem kell azonban feltétlenül alkalmazni a 31. cikk 1. b) és 3–15. bekezdéseit; továbbá a 34. cikk b) bekezdését azok kis mennyiségben való beszerzésére és kiadására; a becslési előirányzatok (19. cikk) és statisztikai kimutatások (20. cikk) céljából a kért felvilágosítások a nevezett készítmények gyártásához felhasznált kábítószer-mennyiségekre korlátozódnak.”
„6. Az I. jegyzékben felsorolt összes kábítószerekre alkalmazandó ellenőrzési szabályokon felül az ópiumra a 19. cikk 1. f) pont és a 21/b., 23. és 24., a kókalevélre a 26. és 27., a kannabiszra pedig a 28. cikk rendelkezései is vonatkoznak.
7. Az ópiummákra, a kókacserjére, a kannabisznövényre, a mákszalmára és a kannabiszlevélre a 19. cikk 1. e) pont, a 20. cikk 1. g) pont, a 21/b. és a 22–24.; 22., 26. és 27.; 22. és 28.; 25. és 28. cikkekben előírt megfelelő ellenőrzési rendszabályok vonatkoznak.”
Kiegészítések az Egységes Kábítószer Egyezmény
9. cikkének címéhez és 1. bekezdéséhez,
valamint új 4. és 5. bekezdés felvétele
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 9. cikkének címe a következőképpen módosul:
„A Szerv összetétele és hatásköre”
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 9. cikkének 1. bekezdése a következőképpen módosul:
„1. A Szerv 13 tagból áll, akiket a Tanács a következőképpen választ meg:
a) három orvosi, farmakológiai vagy gyógyszerészeti tapasztalatokkal rendelkező tagot az Egészségügyi Világszervezet által összeállított, legalább öt személy nevét tartalmazó névsor alapján választ meg, és
b) tíz tagot az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai által, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetében tagsággal nem bíró Szerződő Felek által összeállított névsor alapján választ meg.”
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 9. cikkének 3. bekezdése után fel kell venni az alábbi 4. és 5. bekezdéseket:
„4. Az Egyezmény más rendelkezéseinek a fenntartásával, a Szerv – együttműködve a kormányokkal – törekedni fog arra, hogy a megkívánt mennyiségben gyógyászati és tudományos célra korlátozzák a kábítószerek termesztését, termelését, gyártását és használatát úgy, hogy ennek eleget lehessen tenni és hogy megakadályozzák a kábítószerek tiltott termesztését, termelését, gyártását, kereskedelmét és használatát.
5. Az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatban a Szerv által hozott intézkedéseknek olyanoknak kell lenniük, amelyek a legalkalmasabb módon szolgálják a kormányok, valamint a Szerv közötti együttműködést és lehetővé teszik folyamatos kapcsolat kialakítását a Szerv és a kormányok között, ily módon segítve és megkönnyítve a kormányok minden hathatós intézkedését az Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.”
Kiegészítések az Egységes Kábítószer Egyezmény
10. cikkének 1. és 4. bekezdéséhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 10. cikkének 1. és 4. bekezdése a következőképpen módosul:
„1. A Szerv tagjait 5 évre választják, és azok újraválaszthatók.”
„4. A Tanács a Szerv javaslatára visszahívhatja a Szerv tagját, ha az már nem tesz eleget a 9. cikk 2. bekezdésében előírt követelményeknek. Ilyen javaslat megtételéhez a Szerv kilenc tagjának igenlő szavazata szükséges.”
Kiegészítések az Egységes Kábítószer Egyezmény
11. cikkének 3. bekezdéséhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 11. cikkének 3. bekezdése a következőképpen módosul.
„3. A Szerv ülésein a határozatképességhez szükséges létszám: nyolc fő.”
Kiegészítések az Egységes Kábítószer Egyezmény
12. cikkének 5. bekezdéséhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 12. cikkének 5. bekezdése a következőképpen módosul:
„5. A Szerv, annak érdekében, hogy a kábítószerek használata és elosztása a gyógyászati és tudományos célra megkívánt mennyiségre korlátozódjék, és hogy ennek eleget lehessen tenni, a lehető legrövidebb időn belül jóváhagyja a becslési előirányozatokat, ideértve a pótlólagos becslési előirányzatokat is; ezeket az érdekelt kormány beleegyezésével módosíthatja is. A kormány és a Szerv közötti vita esetében az utóbbi jogosult összeállítani, közzétenni, kihirdetni a saját becslési előirányzatait, ideértve a pótlólagos becslési előirányzatokat is.”
Kiegészítések az Egységes Kábítószer Egyezmény
14. cikkének 1. és 2. bekezdéséhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 14. cikkének 1. és 2. bekezdése a következőképpen módosul:
„1. a) Ha a Szervnek – a kormány által, az Egyezmény rendelkezéseinek alapján az Egyesült Nemzetek Szervezete szervei, vagy a szakosított intézményei, vagy a Szerv ajánlása alapján a Bizottság által elfogadott feltételek mellett akár más kormányközi szervek, akár e tárgykörben közvetlen hatáskörrel rendelkező, nem kormányszintű, olyan nemzetközi szervek, amelyek az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 71. cikke értelmében a Gazdasági és Szociális Tanács mellett tanácsadó joggal vannak felruházva, vagy a Tanáccsal kötött külön megállapodás alapján ilyen joggal rendelkező szervek által közölt adatok megvizsgálása után – alapos oka van feltételezni, hogy az Egyezmény rendelkezéseit valamely Szerződő Fél, vagy valamely ország, vagy valamely terület nem hajtotta végre, és ezáltal komoly mértékben veszélyeztette az Egyezmény célkitűzéseit, jogosult konzultációt kezdeményezni az érdekelt kormánnyal, vagy attól magyarázatot kérni. Ha valamely Szerződő Fél, vagy ország, vagy terület, anélkül, hogy elmulasztotta volna végrehajtani az Egyezmény rendelkezéseit, a kábítószerek tiltott termesztésének, termelésének, gyártásának, kereskedelmének, vagy felhasználásának jelentős központjává vált, vagy nyilvánvalóan fennáll ennek súlyos veszélye, a Szerv jogosult konzultációt kezdeményezni az érdekelt kormánnyal. A Szerv az e bekezdés rendelkezései alapján valamely kormánytól kért és kapott tájékoztatást, vagy a konzultációkra tett javaslatát, vagy az e bekezdés rendelkezései alapján valamely kormánnyal megtartott konzultációkat bizalmas jellegűnek tekinti, fenntartva azon jogát, hogy a d) pontban foglaltaknak megfelelően felhívhatja a kérdésre a Szerződő Felek, a Tanács és a Bizottság figyelmét.
b) Ha a Szerv – miután az a) pont szerint járt el – szükségesnek tartja, javasolhatja az érdekelt kormánynak, hogy olyan javító célzatú intézkedéseket tegyen, amelyek az adott körülmények között szükségesnek látszanak az Egyezményben foglalt rendelkezések végrehajtásának biztosítására.
c) A Szerv – ha az a) pontban érintett valamely kérdés tisztázása érdekében szükségesnek tartja – javasolhatja az érdekelt kormánynak, hogy területén kezdeményezzen vizsgálatot az általa megfelelőnek ítélt módon. Ha az érdekelt kormány elhatározza e vizsgálat lefolytatását, a Szervtől technikai segítséget és megfelelő szakképzettségű egy vagy több személyből álló szakszemélyzet kiküldését kérheti, hogy a kérdéses vizsgálatban a kormány hivatalnokainak segítségére legyenek. A Szerv által a kormánynak javasolt személy vagy személyek elfogadásáról az illető kormány dönt. A vizsgálat módját és lefolytatásának időtartamát a Szerv és a kormány közötti konzultáció útján kell meghatározni. A kormány átadja a Szervnek a vizsgálat eredményeit és tájékoztatja azokról a javító célzatú intézkedésekről, amelyek megtételét szükségesnek tartja.
d) Ha a Szerv véleménye szerint az érdekelt kormány nem adott kielégítő magyarázatot az a) pont szerint feltett kérdésre, vagy elmulasztotta a b) pont alapján javasolt javító célzatú intézkedések megtételét, vagy olyan súlyos helyzet állt elő, amelynek megszüntetése nemzetközi együttműködési intézkedéseket követel, felhívhatja a Szerződő Felek, a Tanács és a Bizottság figyelmét erre a körülményre. A Szerv így jár el, ha az Egyezmény célját komolyan megsértették és ha más módon nem lehetséges a kérdést megnyugtatóan megoldani. A Szerv hasonlóképpen cselekszik, ha megállapítja, hogy olyan súlyos helyzet állt elő, amely nemzetközi együttműködési intézkedéseket követel, és ha úgy véli, hogy erre, e helyzet megszüntetése érdekében, a Szerződő Felek, a Tanács és a Bizottság figyelmének a felhívása a legmegfelelőbb eszköz az együttműködés megkönnyítésére; a Szerv és esetlegesen a Bizottság által összeállított jelentések vizsgálatát követően a Tanács felhívhatja e kérdésre a Közgyűlés figyelmét.
2. Amikor a Szerv az 1. bekezdés d) pontjának megfelelően felhívja a Szerződő Felek, a Tanács és a Bizottság figyelmét valamely kérdésre, ha szükségesnek ítéli, egyidejűleg javasolhatja a Szerződő Feleknek, hogy szüntessék meg a kábítószerek behozatalát az érdekelt országból, vagy az ezen országba, vagy területre irányuló kábítószerkivitelt, vagy pedig egyszerre mind a kivitelt, mind a behozatalt, akár meghatározott időszakra, akár mindaddig, amíg a Szerv megítélése szerint a helyzet ezen országban, vagy ezen a területen nem válik kielégítővé. Az érdekelt állam jogosult a kérdést a Tanács elé vinni.”
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 14. cikke után fel kell venni az alábbi új cikket:
Technikai és pénzügyi segítségnyújtás
A Szerv, ha azt szükségesnek tartja, az érdekelt kormánnyal egyetértésben javasolhatja az Egyesült Nemzetek illetékes szerveinek és a szakosított intézményeknek, hogy akár a 14. cikk 1. és 2. bekezdésében foglalt intézkedésekkel párhuzamosan, vagy azok helyett nyújtsanak az érintett kormánynak vagy technikai vagy pénzügyi segítséget, vagy hogy mindkét formában nyújtsanak segítséget abból a célból, hogy az Egyezményből folyó – különösképpen a 2., 35., 38. és 38/b. cikkekben ajánlott vagy említett – kötelezettségeinek teljesítésére tett erőfeszítéseit támogassák.”
Kiegészítés az Egységes Kábítószer Egyezmény
16. cikkéhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 16. cikke a következőképpen módosul:
„A Főtitkár biztosítja a Bizottság és a Szerv Titkárságának működését. Mindamellett a Szerv Titkárát a Szervvel történt konzultáció alapján a Főtitkár nevezi ki.”
Kiegészítés az Egységes Kábítószer Egyezmény
19. cikkének 1., 2. és 5. bekezdéséhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 19. cikkének 1., 2. és 5. bekezdése a következőképpen módosul:
„1. A Szerződő Felek évente minden területükről a Szervhez az általa előírt módon és formában becslési előirányzatokat juttatnak el a megküldött űrlapok felhasználásával a következő kérdésekről:
a) a gyógyászati és tudományos felhasználásra előirányzott kábítószer-mennyiségekről;
b) más kábítószerek vagy a III. jegyzékben foglalt készítmények és az Egyezmény hatálya alá nem eső anyagok gyártására előirányzott kábítószer-mennyiségekről;
c) a becslési előirányzatok évének december 31-én várható raktározási kábítószer-készletekről;
d) a különleges készletek kiegészítéséhez szükséges kábítószer-mennyiségekről;
e) az ópiummák termesztésére használatba vett földterületekről (hektárban) és azok földrajzi helyéről;
f) a várható ópiumtermés hozzávetőleges mennyiségéről;
g) azoknak az ipari üzemeknek a számáról, amelyek szintetikus kábítószereket gyártanak és
h) az előző bekezdésben említett üzemekben gyártott szintetikus kábítószerek üzemenkénti mennyiségéről.
2. a) A becslési előirányzatok végeredményét minden egyes területre és minden egyes kábítószerre vonatkozólag, kivéve az ópiumot és a szintetikus kábítószereket, az e cikk 1. bekezdésének a), b) és d) pontjában felsorolt mennyiségek összege képezi, amelyből levonandók a 21. cikk 3. bekezdése szerinti mennyiségek, és amelyhez hozzá kell adni mindazon mennyiségeket, amelyek szükségesek az előző év december 31-i tényleges készletnek az 1. bekezdés c) pontja alapján előirányzott szintre emeléséhez.
b) Az ópiumbecslési előirányzatok végeredményét minden egyes területre vonatkozólag az e cikk 1. bekezdése a), b) és d) pontjában felsorolt mennyiségek összege képezi, amelyből levonandók a 21. cikk 3. bekezdése szerinti azon mennyiségek, amelyek a behozatalra, valamint a 21/b. cikk 2. bekezdésére vonatkoznak, és amelyhez hozzá kell adni mindazon mennyiségeket, amelyek szükségesek az előző év december 31-i tényleges készletnek az 1. bekezdés c) pontja alapján előirányzott szintre, vagy az e cikk 1. bekezdése f) pontjában meghatározott mennyiségre emeléséhez, ha ez magasabb, mint az előbbi.
c) A szintetikus kábítószerek becslési előirányzatainak végeredményét az e cikk 1. bekezdésének a), b) és d) pontjában felsorolt mennyiségek összege képezi, amelyből levonandók a 21. cikk 3. pontja szerinti mennyiségek és amelyhez hozzá kell adni mindazon mennyiségeket, amelyek szükségesek az előző év december 31-i tényleges készletnek az 1. bekezdés c) pontja alapján előirányzott szintre, vagy az e cikk 1. bekezdésének h) pontjában meghatározott mennyiségre emeléséhez, ha ez magasabb, mint az előbbi.
d) Abból a célból, hogy a küldött becslések megfeleljenek az e bekezdés előző pontjainak, azokat úgy kell módosítani, hogy figyelembe vegyék a tiltott kereskedelemben lefoglalt és a törvényes forgalomba került mennyiséget, valamint a különleges készletekből a polgári lakosság szükségleteinek biztosítására felszabadított kábítószer-mennyiséget.”
„5. A becslési előirányzatokat figyelembe véve a 21. cikk 3. bekezdésében előirányzott levonásokat és adott esetben a 21/b. cikk rendelkezéseit, nem szabad túllépni.”
Kiegészítés az Egységes Kábítószer Egyezmény
20. cikkéhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 20. cikke a következőképpen módosul:
„1. A Szerződő Felek a Szervhez valamennyi területükre vonatkozó statisztikai kimutatásokat küldenek a Szerv által előírt módon és formában, az általa megküldött űrlapok felhasználásával, az alábbi kérdésekről:
a) a termelt vagy gyártott kábítószer-mennyiségekről;
b) más kábítószerek, a III. jegyzékben foglalt készítmények és az Egyezmény hatálya alá nem tartozó egyéb anyagok gyártására felhasznált kábítószerek mennyiségéről, valamint a kábítószergyártáshoz felhasznált mákszalma mennyiségéről;
c) a felhasznált kábítószer-mennyiségekről;
d) a behozott és a kivitt kábítószer- és mákszalma-mennyiségekről;
e) a lefoglalt kábítószer-mennyiségekről és ezek sorsáról;
f) a statisztikai kimutatások évében december 31-én meglevő kábítószer-készletekről és
g) az ópiummák kultúrák meghatározható területéről.
2. a) Az 1. bekezdésben említett kérdésekre vonakozó statisztikai kimutatásokat a d) pont kivételével évenként kell összeállítani, és megküldeni a Szervnek, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig;
b) az 1. bekezdés d) pontjában említett kérdésekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatást negyedévenként kell elkészíteni, és a tárgynegyedév végétől számított egy hónapon belül kell megküldeni a Szervnek.
3. A különleges készletekről a Szerződő Felek nem kötelesek statisztikai adatokat szolgáltatni, de külön kimutatást kell küldeniük a különleges szükségletek céljaira az országba, vagy a területre behozott, vagy az ott beszerzett kábítószerekről, valamint a különleges raktárkészletekből a polgári lakosság szükségleteinek kielégítésére elvont kábítószer-mennyiségekről.”
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 21. cikke után fel kell venni az alábbi új cikket:
Az ópiumtermelés korlátozása
1. Valamely ország vagy bármilyen terület ópiumtermelését úgy kell megszervezni és ellenőrizni, hogy lehetőség szerint az ópium adott évben termelt mennyisége ne haladja meg azt a termelésre előirányzott ópiummennyiséget, amelyet a 19. cikk 1. bekezdés f) pontjának alapján határoztak meg.
2. Ha a Szerv az Egyezmény rendelkezései alapján küldött adatokból megállapítja, hogy valamely Szerződő Fél, amely a 19. cikk 1. bekezdés f) pontja szerint becslést küldött, nem korlátozta a határain belül a törvényes célokra termelt ópium mennyiségét az érvényes becsléseinek megfelelően, és ezen Szerződő Fél a határain belül a törvénytelenül termelt, jelentős ópiummennyiség a tiltott kereskedelembe került, miután a Szerv megvizsgálta az érdekelt Szerződő Fél azon magyarázatát, amelyet ez utóbbi az idevonatkozó tényállásról kapott értesítést követő egy hónapon belül köteles benyújtani, elhatározhatja, hogy egészben vagy részben levonja a termelendő menyiségből a 19. cikk 2. bekezdésének b) pontjában meghatározottan, a teljes becslésből e mennyiséget abban az évben, amikor ez technikailag megvalósítható, figyelembe véve az év időszakát, valamint az érintett Szerződő Fél által az ópium kivitele céljából szerződésben vállalt kötelezettségeket. Ez a határozat 90 nappal azután lép hatályba, hogy az érdekelt Szerződő Fél kézhez vette az idevonatkozó jegyzéket.
3. A Szerv, miután tájékoztatta az érdekelt Szerződő Felet a 2. bekezdés alapján a levonásra vonatkozó határozatáról, konzultációt kezd az érintett Szerződő Féllel a helyzet kielégítő megoldása érdekében.
4. A Szerv, ha a helyzetet nem sikerült kielégítően megoldani, szükség esetén alkalmazhatja a 14. cikk rendelkezéseit.
5. A 2. bekezdésben foglaltak alapján a levonásra vonatkozó határozat meghozatalánál a Szerv nemcsak az összes idevonatkozó körülményt veszi figyelembe, nevezetesen a tiltott kereskedelem létrejöttének a 2. bekezdésben érintett problémáit, hanem azokat az alkalmazott ellenőrzési szabályokat is, amelyeket a Szerződő Fél elfogadott.”
Kiegészítés az Egységes Kábítószer Egyezmény 22. cikkéhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 22. cikke a következőképpen módosul:
„1. Ha valamely Szerződő Fél országában vagy területén olyan helyzet áll elő, hogy véleménye szerint az ópiummák, kókacserje vagy kannabisz növény termelésének betiltása a legmegfelelőbb intézkedés a közegészség és a népjólét megóvására és annak megakadályozására, hogy kábítószerek tiltott forgalomba kerüljenek, az érdekelt Szerződő Fél betiltja ezek termesztését.
2. Az a Szerződő Fél, amely betiltja az ópiummák vagy a kannabisz növény termesztését, megfelelő intézkedéseket tesz a tiltottan termesztett növények lefoglalására és azok megsemmisítésére, kivéve azon kis mennyiségeket, amelyekre a Szerződő Félnek tudományos kísérletek céljából van szüksége.”
Kiegészítés az Egységes Kábítószer Egyezmény 35. cikkéhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 35. cikke az alábbiak szerint módosul:
„A Szerződő Felek, a megfelelően szem előtt tartva alkotmányos, jogi és államigazgatási rendszerüket:
a) országos szinten biztosítják a megelőző és büntető intézkedések egybehangolását a tiltott forgalomba hozatala ellen; az összehangolás elvégzésére célszerűen, megfelelő hivatalt jelölhetnek ki;
b) kölcsönösen támogatják egymást a kábítószerek tiltott forgalomba hozatala elleni küzdelemben;
c) szorosan együttműködnek egymással és azokkal az illetékes nemzetközi szervekkel, amelyeknek tagjai, annak érdekében, hogy egybehangolt küzdelmet folytathassanak a tiltott forgalomba hozatal ellen;
d) biztosítják, hogy a nemzetközi együttműködés a megfelelő hivatalok között gyorsan valósuljon meg;
e) biztosítják, hogy a bírósági eljárás lefolytatásához szükséges bírósági iratoknak országok közötti átadása esetén a Szerződő Felek által megjelölt hatóságoknak történő átadás gyorsan menjen végbe; ez a rendelkezés nem csorbítja a Szerződő Felek azon jogát, hogy a bírósági iratoknak diplomáciai úton való megküldését kérjék;
f) megküldik a Főtitkár útján a Szervnek és a Bizottságnak, ha ezt szükségesnek tartják, a 18. cikk alapján megkívánt egyéb felvilágosításokat; a határukon belül tapasztalt tiltott tevékenységre, nevezetesen a kábítószerek tiltott természetére, termelésére, gyártására, használatára vonatkozó adatokat; és
g) az előző pontban felsorolt felvilágosításokat lehetőség szerint a Szerv által meghatározott módon és időpontra küldik meg; a Szerv valamely Szerződő Fél kérésére a maga részéről segítséget nyújt adatszolgáltatásához és támogatja annak a határain belül a kábítószerekkel kapcsolatos tiltott tevékenység csökkentésére irányuló erőfeszítéseit.”
Kiegészítések az Egységes Kábítószer Egyezmény
36. cikkének 1. és 2. bekezdéséhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 36. cikkének 1. és 2. bekezdése a következőképpen módosul:
„1. a) Minden Szerződő Fél alkotmányos jogszabályainak fenntartásával megalkotja a szükséges szabályozást abból a célból, hogy a kábítószereknek az Egyezmény rendelkezéseivel ellentétesen, bármilyen címen történő termesztése, előállítása, gyártása, kivonása, készítése, tárolása, felajánlása, forgalomba hozatala, elosztása, vételek eladása, leszállítása, közvetítése, elküldése, átmenő szállítása, fuvarozása, behozatala és kivitele vagy bármely ténykedés, amely a szóban forgó Szerződő Fél véleménye szerint ellentétben lehet az Egyezmény rendelkezéseivel, jogsértő cselekménynek minősüljön, ha azt szándékosan követték el, valamint, hogy a súlyos jogsértések megfelelő büntetést, nevezetesen szabadságvesztést vagy egyéb szabadságelvonással járó büntetést vonjanak maguk után.
b) Az előző pontban foglalt rendelkezésektől függetlenül olyan esetekben, amikor egyes, a kábítószereket visszaélésszerűen használó személyek követik el ezeket a jogsértéseket, a Szerződő Feleknek módjukban áll, hogy elítélnék azokat, vagy azok ellen büntető jogkövetkezményt alkalmaznának, az elítélés, illetve a büntető jogkövetkezmény kiegészítése képpen ezeket a személyeket a 38. cikk 1. bekezdésének rendelkezései alapján kezelésnek, nevelésnek, utógondozásnak, valamint a társadalomhoz újbóli alkalmazkodásnak és újbóli beilleszkedésnek alávetni.
2. Minden Szerződő Fél alkotmányos jogszabályainak, jogrendszerének és nemzeti törvénybehozásának keretei között
a) I) az 1. bekezdésben felsorolt jogsértések mindegyike külön jogsértésnek tekintendő, ha azokat külön országban követték el;
II) az említett jogsértések bármelyikében való szándékos részvétel, annak elkövetésére irányuló szövetkezés vagy egyetértés, vagy elkövetésének kísérlete, valamint az előkészületi cselekmények és pénzügyi műveletek, amelyeket az e cikkben foglalt jogsértésekre vonatkozóan szándékosan hajtottak végre, az 1. bekezdésben előírt büntetések alá eső jogsértést valósítják meg;
III) az ilyen jogsértésekre külön kimondott büntetéseket a visszaesés megállapításánál figyelembe kell venni; és
IV) a fent említett súlyos jogsértéseket, akár saját állampolgárok, akár külföldiek követték el, az a Szerződő Fél fogja üldözni, amelynek területén a jogsértést elkövették, vagy az a Szerződő Fél, amelynek területén az elkövető tartózkodik, ha a kiadatásnak nincs helye, annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelyekhez az ez irányú kérelmet intézték, és ha az elkövető ellen még nem indult eljárás, illetőleg nem ítélték el.
b) I) Minden, az e cikk 1. és 2. bekezdésének a) ii) pontjában felsorolt jogsértést a Szerződő Felek között kötött kiadatási szerződésekben minden további nélkül kiadatási bűncselekménynek kell tekinteni. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy ezeket a jogsértéseket kiadatási bűncselekményként felveszik az egymás között megkötendő valamennyi kiadatási szerződésbe.
II) Ha valamely Szerződő Fél, amely a kiadatást a szerződés lététől teszi függővé, kiadatás iránti megkeresést kap egy olyan Szerződő Féltől, amellyel nincs kiadatási szerződése, lehetősége van az Egyezményt a kiadatás jogi alapjának tekinteni, az e cikk 1. és 2. bekezdésének a) ii) pontjaiban felsorolt jogsértéseket illetően. A kiadatás a megkeresett Szerződő Fél jogszabályaiban foglalt más feltételektől függ.
III) Azok a Szerződő Felek, amelyek nem kötik szerződéshez a kiadatást, egymás között az 1. és a 2. bekezdés a) ii) pontjaiban felsorolt jogsértéseket egymás közötti kiadatási esetnek ismerik el, a megkeresett Szerződő Fél jogazabályaiban foglalt feltételekkel.
IV) A kiadatást az a Szerződő Fél, amelyhez a kiadatási kérelmet intézték, az e bekezdés b) i) és ii) pontja rendelkezéseinek fenntartásával, a jogszabályainak megfelelően engedélyezi, és az érintett Szerződő Félnek joga van megtagadni a kiadatás engedélyezését, ha az illetékes hatóságok megítélése szerint a jogsértés nem elég súlyos.”
Kiegészítés az Egységes Kábítószer Egyezmény
38. cikkéhez, valamint annak címéhez
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 38. cikke, valamint címe a következőképpen módosul:
„A kábítószerekkel való visszaélés elleni
intézkedések
1. A Szerződő Felek különös figyelmet fordítanak a kábítószerekkel való visszélésekre és minden lehetséges intézkedést megtesznek annak megelőzésére, valamint az érdekelt személyek gyors felkutatásának, kezelésének, nevelésének, utógondozásának, a társadalomhoz újbóli alkalmazkodásának és újra beilleszkedésének biztosítására, ebből a célból összehangolják az erőfeszítéseiket.
2. A Szerződő Felek a kábítószereket élvező személyek kezelésének, utógondozásának, a társadalomhoz újbóli alkalmazkodásának és újra beilleszkedésének biztosítása céljából elősegítik, amennyire ez lehetséges, szakszemélyzet kiképzését.
3. A Szerződő Felek minden lehetséges intézkedést megtesznek, hogy segítsék azokat a személyeket, akiknek hivatásuk gyakorlásához erre szükségük van, a kábítószerekkel való visszaélés és megelőzés kérdéseire vonatkozó ismeretek megszerzésében, és a lakosság körében is terjesztik az erre vonatkozó ismereteket, ha tartanak attól, hogy ezen kábítószerekkel való visszaélés széles körben elterjed.”
Az Egységes Kábítószer Egyezmény 38. cikke után a következő új cikket kell felvenni:
Területi központok létesítését előirányzó
megállapodások
Ha valamely Szerződő Fél a kábítószerek tiltott kereskedelme ellen folytatott küzdelme során és saját alkotmányos, jogi és közigazgatási rendszerének figyelembevételével kívánatosnak tartja, törekedni fog – amennyiben kívánja, kikérve a Szerv, vagy a szakosított intézmények szakvéleményét –, hogy az adott területen érdekelt más Szerződő Felekkel konzultálva olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek tudományos kutatási és nevelési területi központok létesítését irányozzák elő a kábítószerek használatából és tiltott kereskedelméből származó problémák megoldása érdekében.”
A Jegyzőkönyv nyelve,
valamint az aláírással, megerősítéssel
és csatlakozással kapcsolatos eljárás
1. A Jegyzőkönyv, melynek angol, kínai, spanyol, francia és orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles, 1972. december 31-ig aláírásra nyitva áll az Egységes Kábítószer Egyezmény valamennyi Szerződő Fele, vagy aláírója előtt.
2. A Jegyzőkönyvet meg kell erősíteniük az azt aláíró államoknak és azoknak, amelyek megerősítették az Egységes Kábítószer Egyezményt, vagy ahhoz csatlakoztak. A megerősítő okiratokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.
3. A Jegyzőkönyv 1972. deceember 31. után csatlakozásra nyitva áll az Egységes Kábítószer Egyezmény azon Szerződő Felei előtt, akik nem írták alá a Jegyzőkönyvet. A csatlakozási okiratokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.
1. A Jegyzőkönyv, valamint az abban levő módosítások a negyvenedik megerősítő, vagy csatlakozási okiratnak a 17. cikk szerint történő letétbehelyezésétől számított 30. nap elteltével lépnek hatályba.
2. Minden olyan állam tekintetében, amely a fent említett negyvenedik okirat letétbehelyezése után helyezi letétbe megerősítő vagy csatlakozási okiratát, a Jegyzőkönyv az attól a naptól számított 30. napon lép hatályba, amikor az az állam letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okiratát.
Minden olyan állam, amely a 18. cikk 1. bekezdése szerint a Jegyzőkönyv hatálybalépése után az Egységes Kábítószer Egyezmény részesévé válik – ha csak eltérő szándékának nem adott kifejezést –, úgy tekintendő, mint:
a) a módosított Egységes Kábítószer Egyezmény Szerződő Fele és
b) azon Szerződő Felek tekintetében, amelyek nem részesei a Jegyzőkönyvnek, mint a nem módosított Egységes Kábítószer Egyezmény Szerződő Fele.
1. A Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Szervnek a Jegyzőkönyvben foglalt módosítások által előirányzott feladatait a Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától kezdve (18. cikk 1. bekezdése) a nem módosított Egységes Kábítószer Egyezmény szerint létrehozott Szerv látja el.
2. A Gazdasági és Szociális Tanács határozza meg a Jegyzőkönyvben foglalt módosítások szerint létrehozott Szerv működésének kezdő időpontját. Ettől az időponttól az így létrehozott Szerv gyakorolja a nem módosított Egységes Kábítószer alapján létrehozott Szerv feladatkörét, a nem módosított Egységes Kábítószer Egyezmény Szerződő Felei, valamint a nevezett Egyezmény 44. cikkében felsorolt szerződések olyan Szerződő Felei tekintetében, amelyek nem részesei a Jegyzőkönyvnek.
3. A Szerv tagjai számának 11-ről 13-ra történő emelését követő első választáson megválasztott tagok közül 5 tag hivatali működése 3 év múlva, a másik 7 tag hivatali működése pedig 5 év múltán szűnik meg.
4. A Szerv azon tagjait, akiknek a hivatali működése a fent említett 3 év elteltével lejár, közvetlenül az első választás lefolyása után a Főtitkár által megtartott sorshúzással jelölik ki.
1. Minden állam jogosult a Jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, illetőleg az ahhoz való csatlakozáskor bármely módosítással szemben fenntartással élni, kivéve a 2. cikk 6. és 7. bekezdését (a Jegyzőkönyv 1. cikke), a 9. cikk 1., 4. és 5. bekezdését (a Jegyzőkönyv 2. cikke), a 10. cikk 1. és 4. bekezdése (a Jegyzőkönyv 3. cikke), a 11. cikk (a Jegyzőkönyv 4. cikke), a 14/b. cikk (a Jegyzőkönyv 7. cikke), a 16. cikk (a Jegyzőkönyv 8. cikke), a 22. cikk (a Jegyzőkönyv 12. cikke), a 35. cikk (a Jegyzőkönyv 13. cikke), a 36. cikk 1. bekezdés b) pontja (a Jegyzőkönyv 14. cikke), a 38. cikk (a Jegyzőkönyv 15. cikke) és a 38/b. cikk (a Jegyzőkönyv 16. cikke) módosulásait.
2. Az az állam, amely fenntartással élt, fenntartását teljesen vagy részben, írásbeli közlés formájában bármikor visszavonhatja.
A Főtitkár megküldi a Jegyzőkönyv hiteles másolatát az Egységes Kábítószer Egyezmény valamennyi Szerződő Felének és aláírójának. Amikor a Jegyzőkönyv a 18. cikk 1. bekezdésének megfelelően hatályba lép, a Főtitkár kiadja az Egységes Kábítószer Egyezménynek a Jegyzőkönyvvel módosított szövegét és a hiteles másolatát megküldi minden Szerződő Államnak, vagy olyan államnak, amely jogosult a módosított Egyezmény részesévé válni.
KELT Genfben, Ezerkilencszázhetvenkettő március 25-én egy példányban, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete okmánytárában helyeznek letétbe.
ENNEK HITELÉÜL az alulírottak, szabályszerű felhatalmazás birtokában, a Jegyzőkönyvet kormányaik nevében aláírták.”
3. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1987. december 12-től kell alkalmazni.
(2)3 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.