BK BH 1988/170
BK BH 1988/170
1988.06.01.
Jogos védelmi helyzet esetén az erős felindulásban elkövetett emberölés kísérletének törvénysértő megállapítása [Btk. 29. §, (2) és (3) bek., 166. § (1) bek., 167. §].
A megyei bíróság a vádlottat erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és egyéb bűncselekmények miatt, mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül – 5 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A vádlott a sértett részére alkalmi munkát végzett, ám nézeteltérésük támadt, és a kapcsolatuk megszakadt. A sértett azt állította, hogy a pincéjéhez a vádlott kulcsot készített, és rendszeresen dézsmálja a borát, ezért többször felhívta arra, hogy a kulcsot szolgáltassa ki a részére. A vádlott mindezeket tagadta, s emiatt többször volt közöttük nézeteltérés.
A vádbeli napot megelőzően egy nyilvános szórakozóhelyen a sértett kezdeményezése folytán közöttük ismét szóváltás támadt, és a sértett többször megütötte a vádlottat. Másnap munkavégzés után a vádlott a vasútállomás éttermében vacsorázott, és súlyosabb fokban ittas volt. Az étterembe betért a sértett is, és amikor a vádlottat megpillantotta, őt újólag felhívta a pincekulcs átadására. A vádlott ezután az éttermet elhagyta. A sértett fenyegető kijelentéseket hangoztatva („állj meg tróger, leszámolunk”) követte, s amikor utolérte – mert őt a vádlott bevárta -, nyomban megtámadta és ütött felé. A vádlott az ütés elől félrelépett, előrántotta a munkaeszközként nála lévő konyhakést, és azzal a sértettet megszúrta. A szúrás megnyitotta a mell és a hasüreget és a penge átszúrta a lépet is. A sértett életben maradása a véletlennek és a szakszerű orvosi ellátásnak köszönhető. A szúrás után a vádlott nyomban jelentkezett a rendőrségen.
A tényállásból a vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, de az az élet elleni cselekményt érintően kiegészítésre szorul a következők szerint.
A sértett sok esetben rágalmazta a vádlottat hamis kulcs készítésével és bor lopásával. A vádbeli esetet megelőző napon, nyilvános helyen, ugyanilyen rágalmak hangoztatása kapcsán megtámadta, és többször megütötte. A vádbeli esetben, az étteremben békés magatartást tanúsító vádlottat a sértett újólag rágalmazta, és amikor a vádlott az összetűzés elől kitérve eltávozott a helyiségből, a sértett utána ment, és becsmérlő, fenyegető kijelentések közepette puszta kézzel megtámadta. Az adott helyzetben és előzmények után a vádlott testi épsége elleni jogtalan támadás már megindult, így azzal szemben jogos védekező cselekménynek volt helye.
A jogos védelmi helyzet fennállásán nem változtat az a körülmény, hogy végül is a vádlott kb. 40 méteres út megtétele után, az őt már üldözőbe vett sértettet bevárta. A vádlott kitérési szándékát a helyiség elhagyása egyértelműen kifejezésre jutatta. Ezért a hozzá egyre közelebb kerülő sértett bevárása nem értékelhető a kihívás elfogadásának.
A testi épség ellen irányuló jogtalan támadást, a vádlott kést ragadva, közepes erejű és eshetőlegesen az élet kioltására irányuló szúrással hárította el, közvetlen életveszélyt okozva; következésképpen az elhárítás szükséges mértékét túllépte. Az aktuális és a távolabbi előzmények kapcsán nem kétséges, hogy a vádlott az elkövetéskor felindult állapotban volt, amely őt részben korlátozta az elhárítás szükséges mértékének a felismerésében. Emellett azonban a vádlottnak a súlyosan ittas állapota szintén hozzájárult ahhoz, hogy az elhárítás szükséges mértékét túllépve cselekedjék. Ezért vele szemben a Btk. 29. §-a (3) bekezdésének szabálya irányadó, mely a büntető jogi felelősség mértékére is kihat.
Tévedett a megyei bíróság, amikor a vádlottnak az élet elleni cselekményét erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősítette. A sértett részéről történt jogtalan támadás hatására, vagyis ilyen értelemben méltányolható okból keletkezett felindulás állapotában végrehajtott emberölési cselekménynek egyfelől a Btk. 167. §-a szerinti minősítés, másfelől pedig a büntetőjogi felelősség megállapításánál, illetőleg ennek mértékénél a Btk. 29. §-a (2), illetve (3) bekezdésének alkalmazása kizárt, mivel ez az azonos tényezők kétszeres értékelését jelentené. Ezért ilyen esetekben elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a jogos védelem megállapításának a törvényben írt feltételei fennállnak-e, és ennek hiányában kerülhet szóba a privilegizált emberölési cselekmény megállapítása. A Btk. 29. §-ának vizsgálata tehát megelőzi a Btk. 167. §-a szerinti minősítést.
A Legfelsőbb Bíróság az előzőekben már kifejtette, hogy az élet elleni bűncselekmény kísérletével kapcsolatosan a vádlott esetében a Btk. 29. §-ának (3) bekezdése szerinti rendelkezés alkalmazásának van helye, ennélfogva viszont cselekménye helyesen a Btk. 166. §-ának (1) bekezdése szerinti emberölés bűntettének kísérletét valósítja meg. (Legf. Bír. Bf. II. 890/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás