PK BH 1988/187
PK BH 1988/187
1988.06.01.
Az apaság megállapítása nélküli gyermektartás iránti per megszüntetése jogszabályváltozás miatt [1986. évi IV. tv. 39. § (2) bek.; 4/1987. (VI. 14.) IM sz. r. 54. §; Pp 136. § (2) bek.].
A felperes keresetében az alperes gyermektartásdíj fizetésére kötelezését kérte. Előadta, hogy az 1987. január 13-án, házasságon kívül született Norbert utónevű gyermeke az alperessel 1986. januárjától hosszabb időn át fennállott nemi kapcsolatából származott, ezért az alperes köteles a gyermek tartásához hozzájárulni.
Az 1987. június 16-án megtartott tárgyaláson az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő. A felperes bírósági meghagyás kibocsátását kérte.
A városi bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki, amelyben kötelezte az alperest, hogy a Norbert nevű gyermek tartására 1987. január 13. napjától január 31. napjáig 575 forint, a február 1-jétől június 30. napjáig terjedő időre havi 1150 forint, július 1. napjától kezdődően pedig a keresete 20%-át kitevő, legalább havi 1150 forint alapösszegű tartásdíjat a felperesnek fizessen meg. A tartásdíjat az alperes munkáltatójánál letiltotta.
A felek a bírósági meghagyás ellen nem fellebbeztek, az 1987. július. 15. napán jogerőre emelkedett.
Ezt követően a kiskorú eseti gondnoka útján apaság megállapítása iránt pert indított az alperes ellen, amely jelenleg is folyamatban van. A jogerős bírósági meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp 136. §-ának (2) bekezdése értelmében az első tárgyalás elmulasztásának következményeként – amennyiben a törvény kizáró rendelkezést nem tartalmaz – valamennyi keresetfajta tekintetében helye van bírósági meghagyás kibocsátásának. A bíróság azonban akkor is mellőzheti a bírósági meghagyás kibocsátását, ha a Pp 136. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állanak fenn. [PK 172. számú állásfoglalás a) pontja].
Az adott esetben a bíróságnak olyan pénzbeni követelés tekintetében kellett határoznia, amelynek feltétele a jogosult anyja és a kötelezett közötti – a követelés elbírálásakor hatályban volt 1952. évi 23. számú törvényerejű rendelet (Csjté.) 43. §-ának (1) bekezdése szerinti – nemi érintkezés, és annak a ténynek a bizonyítottsága, hogy a körülmények szerint nem nyilvánvalóan lehetetlen a gyermeknek az említett nemi érintkezésből való származása.
Nem vitás, hogy az alperes az első tárgyalást elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő. A bíróság azonban a bírósági meghagyás kibocsátásakor hatályban volt Csjté. 43. §-ának (1) bekezdéséhez képest nem mulaszthatta volna el annak tisztázását, hogy az alperes a gyermek fogamzásának időszakában a felperessel nemileg valóban érintkezett-e, és a körülmények szerint nem nyilvánvalóan lehetetlen-e, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
Figyelemmel tehát arra, hogy az alperes fizetési kötelezettségének a megállapítása a követelés elbírálásakor hatályban volt rendelkezés szerint társadalmi és egyéni érdek szempontjából egyaránt jelentős kérdés – származás lehetőségének – tisztázásától függött, a bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az első tárgyalást elhalasztja, és bizonyítási eljárás lefolytatása során tisztázza, helye van-e az alperes gyermektartásdíjban való marasztalásának. A bírósági meghagyás ennek hiányában megalapozatlan.
Időközben – 1987. július 1. napjával – hatályba lépett a házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról kiadott 1986. évi IV. törvény, illetve annak végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezésekről szóló 4/1987. (VI. 14.) IM számú rendelet (Vhr).
Az ügyben az elsőfokú bíróság már döntött ugyan, de ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán hozott határozatával hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezéssel olyan helyzet állott elő, mintha elsőfokú határozat nem is keletkezett volna, tehát úgy tekintendő, hogy az elsőfokú eljárás még folyamatban van. Ebben az esetben azonban a jogszabály fent idézett módosulása folytán a per megszüntetésének van helye.
Ez a rendelkezés nem akadálya a kiskorú felperes által indított és jelenleg is folyamatban levő apaság megállapítása iránti perben gyermektartásdíj megállapítása iránti kérelem előterjesztésének A 4/1987. (VI. 14.) IM számú rendelet 54. §-ának (2) bekezdése szerint egyébként a Csjté. 43. §-a alapján benyújtott keresetlevél beadásához fűződő jogi hatások fennmaradnak, ha a kötelezett ellen a per megszüntetésétől számított 3 hónapon belül apaság megállapítása iránt per indul.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával, a bírósági meghagyást hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. (P. törv. II. 20 943/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás