GK BH 1988/19
GK BH 1988/19
1988.01.01.
Iskolai tanuló szorgalmi időben történt foglalkoztatása során bekövetkezett balesetéért az őt foglalkoztató mezőgazdasági nagyüzem anyagi felelősségét a Munka Törvénykönyve és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok alapján az általános hatáskörű helyi bíróságnak kell elbírálnia [1967: II. törvény 63. §; 11/1980. (VI. 25.) MüM-OM sz. r. 1. § (2) bek., 4. §, 8. § (2) bek.].
A munkaügyi bíróság az iratokat – a városi bíróság és a munkaügyi bíróság jogerős végzései folytán felmerült nemleges hatásköri összeütközés miatt – eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel.
A rendelkezésre álló peradatok alapján tény, hogy a kiskorú felperes a sz.-i általános iskola 7. osztályos tanulója. Osztálytársaival együtt 1983. szeptember 26-án – szorgalmi időben történő nevelő célzatú foglalkoztatás keretében – szüreti munkákban vett részt az alperes termelőszövetkezetben. A tanulók e nevelő célzatú foglalkoztatására az általános iskola és az alperes között létrejött szerződés alapján került sor.
A kiskorú felperes egy szemmagasságba eső szőlőfürt levágásakor a kezében levő késsel megszúrta a bal szemét, és átvágta a szaruhártyáját. Az elvégzett műtétek ellenére a bal szemén elvesztette a látását.
A keresetlevelében 270 000 forint nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A tanulóifjúság szorgalmi időben történő nevelési célzatú foglalkoztatásáról szóló 11/1980. (VI. 25.) MüM-OM számú együttes rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint a tanulók, ha erre a mezőgazdasági üzem vagy a vállalat részéről megalapozott igény van, a szorgalmi időben – e rendeletben szabályozott szerződésben foglaltaknak megfelelően – a (3) bekezdésben meghatározott elvek szerint a tanév oktatási rendjébe illeszkedő, nevelési célú, szervezett foglalkoztatásban vesznek részt.
Az idézett együttes rendelet 4. §-a szerint az oktatási intézmények és a mezőgazdasági üzemek, valamint a vállalatok a tanév befejezése előtt, a következő tanévre szóló foglalkoztatásra vonatkozó szerződést megkötik, és a közegészségügyi-járványügyi felügyelőségnek jóváhagyására benyújtják.
Az idézett jogszabályi rendelkezések helyes értelmezéséből következik, hogy a tanulóifjúságnak szorgalmi időben történő, nevelési célú foglalkoztatására az oktatási intézmény és a mezőgazdasági üzemek, valamint vállalatok között létrejött és jóváhagyott szerződés keretében kerülhet sor.
A kiskorú felperes tehát – ugyanúgy, mint tanulótársai – a tanulóviszonya keretében végezte a munkáját, és ezzel a tanulóviszonyból fakadó kötelezettségének tett eleget. A jogviszonya ennek folytán nem tekinthető munkaviszonynak.
Ebből az is következik, hogy a munka végzése során elszenvedett balesetéből eredő kártérítési igényét az általános hatáskörű bíróság előtt jogosult érvényesíteni és nem az 1967: II. törvény 63. §-a szerint munkaügyi vita keretében.
Ennek nem mond ellent az idézett jogszabály 8. §-ának (4) bekezdése, amelynek értelmében a tanulóknak a foglalkozással kapcsolatos jogai és kötelezettségei tekintetében, ideértve a munkáltató anyagi felelősségét is, – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. E rendelkezés csupán azt jelenti, hogy az általános hatáskörű bíróságnak az eljárás során anyagi jogszabályként a Munka Törvénykönyvének a munkáltató anyagi felelősségére vonatkozó rendelkezését kell alkalmaznia.
A kifejtettekre figyelemmel az ügyben a városi bíróságnak kell eljárnia. (M. törv. II. 10 343/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás