GK BH 1988/199
GK BH 1988/199
1988.06.01.
A közös vállalat polgári jogviszonyok alanyaként a saját alapító tagvállalatával is köthet érvényes vállalkozási vagy más típusú szerződést. Gazdasági bírság-indítvány elbírálása során nem tekinthető mentesítő körülménynek az, hogy az indítványban kifogásolt magatartást a közös vállalat a saját tagvállalatával kötött szerződés teljesítése során tanúsította [Ptk. 53. § (1) bek.; 1978. évi 4. sz. tvr. 26-31. §-ai; 1028/1979. (XI. 1.) 1967: II. törvény h.; 31/1984. (X. 31.) MT sz. r. 13. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság az eljárás alá vontat 2 300 000 Ft gazdasági bírság, 7472 Ft szakértői költség és 69 000 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az eljárás alá vont közös vállalat 1982. év II. félévében alakult, és többféle tevékenységet, köztük építőipari tevékenységeket is folytatott, továbbá hogy az 1982. és az 1983. évben végzett építőipari tevékenysége körében 636 966 Ft, nyomdaipari tevékenysége körében pedig 1 165 851 Ft tisztességtelen haszonhoz jutott. Az építőipari tevékenység körében a számlázást részben helytelenül végezte, részben olyan munkákat is leszámlázott, amelyet nem végzett el. E téren a felelősségét és annak összegszerűségét az eljárás alá vont nem vitatta.
A nyomdaipari tevékenységgel kapcsolatban az elsőfokú ítélet megállapította, hogy az eljárás alá vont ilyen termékek előállításához megfelelő technológiával és technikai felkészültséggel nem rendelkezett. Szerződéseit ezért csak alvállalkozó igénybevételével tudta teljesíteni. Nyomdaipari termékei árai kialakítása során azonban eltért az érvényben levő árképző tényezőktől, az indokoltnál magasabb árat számlázott megrendelőinek, ezáltal jelentős többletbevételhez jutott.
Az indítványozó a KNER Nyomda számításaival kívánta bizonyítani, hogy az eljárás alá vont magasabb árait a szerződéskötés-kori piaci viszonyok nem indokolták. Az ítélet indokolása szerint az eljárás alá vont védekezésében súlytalanul hivatkozik arra, hogy az általa előállított termékek hiányt pótoltak, és rövid határidőre, jó minőségben készültek. Az a hivatkozása sem fogadható el, hogy a termékei kereskedelmi forgalomba nem kerültek, azt a megrendelők részben export célra használták, részben az egyik alapító tagja, a gyógyszervegyészeti gyár gyógyszerei csomagolásához gyártott címkéket, amelyek gyártását kellő határidőre más nyomdaipari cégek nem vállalták. Végül nem fogadta el azt a védekezést sem, hogy a megrendelőnek felszámított árból az alvállalkozónak kifizetett összeget le kell vonni, továbbá azt sem, amely szerint nem tekinthető piaci tevékenységnek, ha az eljárás alá vont közös vállalat az egyik alapító tagja megrendelésének teljesítésére vállalkozik.
Az ítélet ellen az eljárás alá vont terjesztett elő fellebbezést, és annak részbeni megváltoztatását, a nyomdaipari tevékenység után 1 137 311 Ft bírságalap alapulvételével kiszabott gazdasági bírság megfizetése alóli mentesítését kérte. Fellebbezésében az elsőfokú eljárásban már előadott érveit ismételte meg, különös tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az indítványozó az aránytalan árra vonatkozó megállapítását nem bizonyította, továbbá, hogy az alapító tagvállalata részére végzett tevékenysége gazdasági bírság alapját nem képezheti.
Az indítványozó ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezett rész eldöntéséhez szükséges tényállást teljes egészében nem derítette fel, ezért ítélete ebben a részében felülvizsgálatra nem alkalmas.
Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy nem tekinthető mentesítő körülménynek az a tény, hogy nyomdaipari forgalmának túlnyomó részét az eljárás alá vont közös vállalat az egyik alapító tagjával bonyolította le. A Ptk. 53. § (1) bekezdése szerint az eljárás alá vont közös vállalat önálló jogi személy. Mint ilyen a gazdasági életben, az üzleti forgalomban, saját nevében és kockázatára szerez jogokat, és vállal kötelezettségeket. Tagvállalatához csak az alapító szerződésben és a közös vállalatokra vonatkozó jogszabályokban (1978. évi 4. sz. tvr. 26-31. §-ai) előírt elszámolási kötelezettség köti. A piacon azonban a közös vállalat és annak bármelyik tagja önállóan van jelen, ezért ügyletei bármilyen következményeiért maga felel. Az a körülmény tehát, hogy az eljárás alá vont az egyik tagvállalatával kötött vállalkozási szerződést, a piaci felelősség szempontjából nem különbözik attól, mintha vele semmilyen kapcsolatban nem álló magán- vagy jogi személlyel lépne szerződéses kapcsolatba.
Ugyancsak helyes az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az eljárás alá vont által érvényesített árból az általa az alvállalkozóknak kifizetett vállalkozói díjat nem lehet levonni. Amint az Országos Anyag- és Árhivatal az elsőfokú iratoknál levő állásfoglalásában helytállóan rámutat, az árat a piacon két feltétel együttes mérlegelésével kell kialakítani. Figyelemmel kell lenni a mindenkori piaci viszonyokra és az indokolt költségekre. [A 31/1984. (X. 31.) MT sz. r. 13. §-ának (2) bek. szerint a cselekményre még az 1028/1979. (XI. 1.) 1967: II. törvény h. határozat rendelkezései az irányadók.] Ebből következően az eljárás alá vont által érvényesített vállalkozói díjnak része az az összeg, amelyet alvállalkozóinak kifizetett. A kérdés csupán az, hogy a piaci viszonyok miatt indokolt volt-e ezeknek az esetleg magas költségeknek az eljárás alá vont által való elfogadása.
Az elsőfokú bíróság – jogi álláspontjához képest – kellő mélységben nem tárta fel a kifogásolt magatartás idején érvényes piaci viszonyokat és ebből következően azt sem, hogy az eljárás alá vont indokolt költségeket érvényesített-e a megrendelőivel szemben.
A per eddigi adatai szerint az indítványozó csupán a KNER Nyomda elméleti számításain alapuló árajánlatát tekintette arányos árnak. Ez azonban önmagában a tisztességtelen ár megállapításához nem elegendő. Jogosan hivatkozik a fellebbezésében az eljárás alá vont arra, hogy a működését megelőző időben a gyógyszercímkék előállítására vonatkozó megrendelést más nyomdaipari cégek csak elfogadhatatlanul hosszú határidőre tudták volna vállalni.
Az indítvány alaposságát ugyan az indítványozónak kell bizonyítékokkal alátámasztani, a bíróság azonban a Pp 164. §-ának (2) bekezdése értelmében a szükséges bizonyítást hivatalból is elrendelheti. Annak a feltárása, hogy a perbeli időszakban a perbeli termékek előállítása vonatkozásában a piaci viszonyok indokolttá tették-e az eljárás alá vont által érvényesített árat, hosszabb időt vesz igénybe.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp 213. §-ának (2) bekezdése alapján részítéletet hozott, a nem támadott részében az ítéletet nem érintve, a Pp 252. §-ának (3) bekezdése alapján a fellebbezett rendelkezését hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során fel kell deríteni, hogy a perbeli nyomtatványok előállítására más nyomdaipari vállalatok szabad kapacitással rendelkeztek-e, és azok elkészítését milyen minőségben és milyen határidőre tudták volna vállalni. Ebben a kérdésben szükség esetén meg kell keresni a megrendelőt is annak tisztázására, hogy más vállalatoknak megrendelést adott-e, és azoktól milyen ár-, és határidőre vonatkozó ajánlatot kapott. Ezt követően műszaki szakértőt is ki kell rendelni szükség szerint arra nézve, hogy az eljárás alá vont által előállított termékek határideje és minősége, összevetve a piacon a perbeli időszakban gyártott hasonló termékek azonos jellemzőivel, az alvállalkozók, illetve az eljárás alá vont által érvényesített árat kellően alátámasztják-e.
Pontosan fel kell mérni azokat a felmerült költségeket, amelyek az eljárás alá vont által érvényesített árban szerepelnek. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy az eljárás alá vont miért a perbeli feltételekben állapodott meg az alvállalkozóval.
A fent részletezett terjedelmes és időigényes bizonyítás lefolytatása után lesz csak az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a perben a törvény céljának megfelelő igazságos döntést hozzon. (Legf. Bír. Gf. II. 31 130/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás