BK BH 1988/20
BK BH 1988/20
1988.02.01.
A személyi szabadság megsértése sanyargatással elkövetett bűntetti alakzatát valósítja meg, ha a terheltek a gépkocsivezető sértettet a nyakához szegezett késsel kényszerítik, hogy őket az általuk megjelölt helységbe szállítsa [Btk. 175. § (2) bek. c) pont].1
A városi bíróság az I. r. és a II. r. terhelteket bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének vétségében, ezért az I. r. terheltet 80 napi, a II. r. terheltet pedig 60 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét mindkét terheltnél 60 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt jelenleg sorkatonai szolgálatát teljesíti. Bevonulása előtt alkalmi munkás volt, nőtlen, egy kiskorú gyermeke van, büntetlen.
A terheltek a vádbeli napon hajnalban, ittas állapotban gyalog indultak haza, majd útközben megállították a sértett által vezetett személygépkocsit. A gépkocsiba beszállva az I. r. terhelt hátul, a II. r. terhelt pedig elől foglalt helyet. A sértett közölte, hogy a közelben levő községbe tart, ezért felszólította a terhelteket, hogy szálljanak ki a gépkocsiból. Ekkor az I. r. terhelt kinyitotta a zsebkését, azt a sértett nyakához tartotta, és felszólította, hogy vigye őket B.-ra, mert ellenkező esetben elvágja a nyakát. A sértett azt a kifogást hozta fel, hogy nincs elég üzemanyaga, mire a II. r. terhelt azt közölte vele, hogy tegye, amit a társa kér, mert az I. r. terhelt valóban elvágja a nyakát. A sértett már a községet elhagyta, amikor az autócsárdánál világosságot látott, és odakanyarodva a gépkocsiból kiugrott, a terheltek pedig bezárkóztak a gépkocsiba, és megpróbálták elindítani, ami azonban nem sikerült.
A terheltek terhére emelt törvényességi óvás alapos, az alábbi anyagi jogi és eljárási szabálysértés miatt.
1. A bíróság a terheltek bűnösségére törvényesen következtetett, törvényt sértett azonban, amikor a cselekményüket személyi szabadság megsértése vétségének minősítette. A tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy a sértettnek a személyi szabadságától megfosztása a sanyargatásával történt.
Ezért a terheltek cselekménye a Btk. 175. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülő és büntetendő személyi szabadság megsértése bűntettének megállapítására alkalmas.
A Btk. 175. §-a (2) bekezdésének c) pontjához fűzött indokolás szerint sanyargatásnak minősül a sértett életveszélyes megfenyegetése, halálfélelemben tartása. Mint arra a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is rámutatott, az így minősülő elkövetésen a sértettet ért fizikai vagy pszichikai jellegű ártalmas behatást kell érteni, amely általában meghaladja a személyi szabadságtól megfosztással összefüggő erőszak mértékét, ha testi sértést nem is idéz elő, így ha a sértett szorongatott lelkiállapotának felkeltésével valósul meg a bűncselekmény (BH. 1978/8-322, 1984/ 9-338).
A terheltek akkor, amikor a személygépkocsit vezető sértett nyakához viszonylag hosszabb időn át, nyitott kést szegeztek, és életveszélyesen megfenyegették, neki olyan lelki szenvedést (életveszély érzetet, halálfélelmet) okoztak, amely a sanyargatás fogalmi körébe vonható.
2. A fentiekből következően pedig a városi bíróságnak – a helyes minősítés mellett – az eljárást a bűntetti eljárás szabályai szerint kellett volna lefolytatnia.
Az ügyben ezért a fenti indokok miatt nemcsak anyagi jogi szabálysértés, hanem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését maga után vonó, a Be 250. §-a II. pontjának a) és d) alpontjában meghatározott eljárási szabálysértés is történt.
Az előbbiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az ügyet mindkét terhelttel szemben új eljárás lefolytatására a városi bíróságnak visszaküldte. [B. törv. II. 162/1987. sz.].
1
A hatályos joganyagban: 175. § (3) bekezdés c) pont.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás