MK BH 1988/205
MK BH 1988/205
1988.06.01.
Ha a munkaügyi döntőbizottság a munkáltató intézkedését téves jogszabály-értelmezés folytán változtatta meg, a munkaügyi bíróság a döntőbizottság határozatát nem helyezheti hatályon kívül, hanem az ügy érdemében kell döntenie [Pp 357. § (1)–(2) bek.].
A felperes az alperes az alkalmazottja, az építő brigádban segédmunkás. Munkaviszonyát az alperes az 1987. január 3-án kelt határozatával jogellenes kilépés címén megszüntette, mert egymást követő három napon át nem jelent meg a munkahelyén.
A felperes kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely az intézkedést akként változtatta meg, hogy a felperes munkaviszonyát 1987. január 4. napjával felmondás alapján tekintette megszűntnek. A távollét kimentésére vonatkozóan bizonyítási eljárást folytatott le, melynek alapján elfogadta a felperes kimentésre vonatkozó indokait. Ugyanakkor a kimentésre alkalmas körülményekből arra a következtetésre jutott, hogy a felperes alkalmatlan az eddig végzett nehéz fizikai munka további ellátására, és ezért indokolt a munkaviszonya megszüntetése. Megállapította, hogy a felperes táppénzre való jogosultsága 1986. október 31-ével lejárt. A felperes ezt november 3-án közölte a munkáltatóval, valamint azt is, hogy betegsége miatt nem tud tovább dolgozni korábbi munkakörében, és kérte könnyebb munkakör biztosítását. Bejelentette, hogy rokkantsági nyugdíj megállapítását fogja kérni. Ezt követően szabadságon, majd 1986. december 12-től december 20-ig ismét betegállományban volt. Minthogy december 22-én nem állt munkába, így az alperes a munkaviszonyát megszüntette. Január 2-án igazolta, hogy december 22-én a munkaképesség-csökkenésének mértékét 40 %-ban állapították meg. A határozatot a munkáltató is megkapta, de a felperes részére könnyebb munkát nem tudott biztosítani.
A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen mindkét fél keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A felperes a keresetében munkaviszonyának helyreállítását, az alperes pedig a határozata hatályban való tartását kérte. A felperes ugyanis súlyos kötelezettségszegést követett el azzal, hogy táppénzes ideje, és szabadságának lejárta után nem jelentkezett munkára.
A munkaügyi bíróság végzésével a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi döntőbizottságot új eljárásra utasította. A végzés indokolása szerint a munkaügyi döntőbizottság tévedett, amikor felmondás alapján találta megállapíthatónak a munkaviszony megszűnését. A Legfelsőbb Bíróság MK 64. számú állásfoglalása értelmében nem volt lehetősége más jogcímre áttérni, ezért hatáskörét túllépve bírálta el a munkaügyi vitát. Ebből következően a Pp 357. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárást tartotta szükségesnek. Az új eljárás keretében a munkaügyi döntőbizottságnak kizárólag azt kell vizsgálat tárgyává tennie, hogy a felperes kérelme alkalmas-e az igazolatlan mulasztás kimentésére.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp 357. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság az ügy érdemében határoz. Csak a (2) bekezdésben meghatározott esetekben utasíthatja a döntőbizottságot újabb eljárásra. Eszerint a bíróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a döntőbizottságot (szolgálati felettest) végzéssel új eljárásra utasítja, ha az eljárt szerv nem volt szabályszerűen megalakítva, a döntés meghozatalában kizárt személy vett részt, vagy a megtámadott határozatot nem az erre hatáskörrel rendelkező szerv hozta.
Ha a döntőbizottság (szolgálati felettes) hatáskörét túllépve járt el vagy hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel állapította meg, a határozatot a bíróság ebben a részében helyezi hatályon kívül.
Következésként a munkaügyi bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a munkaügyi döntőbizottság más jogcímre való áttéréssel a hatáskörét túllépte, ami a Pp 357. §-ának (2) bekezdésében meghatározott intézkedést vonja maga után. Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor nem ismerte fel, hogy a munkaügyi döntőbizottság jogkérdésben elfoglalt álláspontja nem hatásköri túllépés, hanem a jogszabály helytelen értelmezése, amelyet érdemi döntés meghozatalával kellett volna felülbírálnia.
A munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan és az ítélkezés időszerűségéhez fűződő társadalmi érdekeknek megfelelően, ha az ügy érdemében dönt. (M. törv. I. 10 129/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás