BK BH 1988/209
BK BH 1988/209
1988.07.01.
A csalás és a magánokirattal visszaélés nem állapítható meg bűnhalmazatban, ha a magánokirat megsemmisítése büntetlen utócselekmény [Btk. 12. § (1) bek., 277. § (2) bek., 318. § (1) bek.; Be 55. §; BPK 1. szám].
A megyei bíróság az I. rendű és a II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettében.
Ezért a vádlottakat 3 év 6 hónapi, illetőleg 4 évi – börtönben letöltendő – szabadságvesztésre, és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
Egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat 1 784 501 forintnak, valamint ezen összeg után 1983. január 1. napjától 1983. december 31. napjáig járó évi 5 %-os, 1984. január 1. napjától 1986. június 30. napjáig járó évi 8 %-os kamatnak a magánfél, végül 107 070 forint illetéknek az állam részére történő megfizetésére.
A megállapított tényállás szerint az I. r. vádlott – mint a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat önálló üzemének termelési és értékesítési előadója – 1983. év elején a II. r. vádlottal – aki az ÁFÉSZ táp- és takarmányboltjának a vezetője volt – bűncselekmények elkövetésében megállapodott.
Az I. r. vádlott 1983. január 28. és 1986. június 27. közötti időben, 52 esetben a keverő üzemből a vádlott-társa által vezetett boltba szállított vegyes-tápok bizonylatait meghamisította akként, hogy 51 db szállítójegyet eltüntetett, azokat a napi jelentés mellékletén nem tüntette fel, és ezáltal vádlott-társát 1 984 501 forint értékű táphoz juttatta. A II. r. vádlott az üzletben a bűncselekmény útján hozzájárult tápot értékesítette, és a pénzen megosztoztak.
A legfőbb ügyész indítványozta az I. r. vádlott bűnösségének folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében és 51 rb. magánokirattal visszaélés vétségében történő megállapítását, valamint a kamatfizetés kezdő időpontjának megváltoztatását.
Az ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az I. r. vádlott azzal a tevékenységével, hogy a szállítójegyeket nem csatolta a jelentéshez, az árut azonban a II. r. vádlott boltjába kiszállíttatta, a sértett vállalatot tévedésbe ejtve, kárt okozott. Egyben folytatólagosan elkövette a magánokirat-hamisítás vétségét is.
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a vagyon elleni bűncselekmény mellett a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségét nem állapította meg az I. r. vádlott terhére.
Nem értett egyet ellenben az ügyész jogi álláspontjával az 51 db megsemmisített szállítójeggyel kapcsolatos jogi minősítés tekintetében. A Btk. 277. §-ának (2) bekezdésébe ütköző magánokirattal visszaélés vétsége nem képez halmazatot a csalással és az okirat-hamisítással. A hivatkozott rendelkezés értelmében a vétséget az követi el, aki jogtalanul megszerez, megrongál, megsemmisít, vagy eltitkol magánokiratot azért, hogy másnak hátrányt okozzon. E bűncselekmény tehát célzatos, ezért csak egyenes szándékkal valósítható meg, a célzat pedig a hátrány okozása. A hátrány az adott esetben a csalással okozott kár, ezért az I. r. vádlott csalási és magánokirattal visszaélés vétségét képező tevékenységének a halmazati értékelésére nem kerülhet sor. Az adott esetre vonatkoztatva a szállítójegy megsemmisítése büntetlen utócselekmény, amely önálló értékelést nem eredményez.
A megyei bíróság tévesen állapította meg a teljes kár után járó kamat esedékességének időpontját.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Polgári Kollégiumának 1. számú közös kollégiumi állásfoglalása értelmében a kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár. Ha a kártérítési összeg egyes részei különböző időpontokban esedékesek, a kamatfizetés kezdő időpontjaként átlagos számítás alapján egységes kamatfizetési kezdő időpont is meghatározandó. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a kamatfizetés kezdő időpontját átlagszámítással 1985. január 1. napjában határozta meg, s ekként a százalék mértékét is egységesen 8 %-ban jelölte meg. (Legf. Bír. Bf. I. 670/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás