BK BH 1988/218
BK BH 1988/218
1988.07.01.
A megrontás bűntettét elkövető javára nem enyhítő körülmény, hogy az ilyen jellegű cselekmény erkölcsi megítélése a cigány lakosság egy részénél más jellegű [Btk. 201. § (1) bek., 83. §].
A városi bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett megrontás bűntette miatt – mint visszaesőt – főbüntetésül 10 hónapi börtönre, mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától 1 évi eltiltásra ítélte.
A vádlott unokatestvérével, az 1974. február 20. napján született sértettel 1987. nyarán került közelebbi kapcsolatba. Többször találkoztak egymással, majd 1987. júliusában – pontosabban meg nem állapítható időben – nemi kapcsolatot létesítettek, és ez a kapcsolat rendszeres volt közöttük a vádlott letartóztatásáig.
A vádlott tudta, hogy a sértett 14. életévét még nem töltötte be.
A vádlott cselekménye megvalósítja a Btk. 201. §-ának (1) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett megrontás bűntettét, amelyet, mint a Btk. 137. §-ának 12. pontja szerinti visszaeső követett el.
A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosító körülményként értékelte a folytatólagosságot, azt, hogy feltételes szabadság ideje alatt követte el a vádlott a terhére megállapított bűncselekményt.
Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a vádlott ténybeli beismerését.
Értékelte a bíróság a büntetés kiszabásánál azt a körülményt is, hogy az ilyen jellegű cselekmény erkölcsi megítélése a cigány lakosság egy részénél más jellegű, mint a nem cigány lakosságnál.
Mindezekre figyelemmel úgy találta a bíróság, hogy a vádlottal szemben az enyhítő rendelkezés alkalmazása mellett kiszabott szabadságvesztés alkalmas lehet a büntetés céljának eléréséhez.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét az előzetes letartóztatásban eltöltött idő beszámítására vonatkozó megváltoztatással helybenhagyta.
A büntetés kiszabása körében értékelt bűnösségi körülményeket a megyei bíróság az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette.
További súlyosító körülményként értékeli a vádlott terhére azt, hogy a visszaesői minőségét megalapozó elítéltetésén túl is volt büntetve, és hogy a jelen ügyben terhére megállapított bűncselekményt az ellene indított büntetőeljárás hatálya alatt követte el. További enyhítő körülményként értékeli javára azt a tényt, hogy a bűncselekmény-folyamat egy részét fiatalkorúként valósította meg. Kirekeszti viszont a megyei bíróság az enyhítő körülményként értékelt azt a megállapítást, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények erkölcsi megítélése a cigány lakosságnál más jellegű, mint a nem cigány lakosságnál. A Büntető Törvénykönyv szabályai ugyanis általános normákat tartalmaznak, amelyek minden állampolgárra kötelező jelleggel érvényesek, megítélésük is csupán egyfajta lehet, így az országon belüli néprétegek, népcsoportok ezen általános normákat eltérően nem értelmezhetik, más megítélés alá így nem eshetnek. Ekként a normák eltérő megítélése sem értékelhető enyhítő körülményként.
Figyelemmel azonban arra a már hivatkozott körülményre, hogy a vádlott a folytatólagosságon belül a bűncselekmény egy részét fiatalkorúként követte el, a megyei bíróság is indokoltnak látta javára a Btk. 87. §-a (2) bekezdése d) pontjának alkalmazását, és így nem látott okot a büntetés súlyosítására. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 45/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás