BK BH 1988/220
BK BH 1988/220
1988.07.01.
A közveszély-okozás nem kísérlet, hanem befejezett, ha az elkövető a tűzveszélyes anyagot a házában szétlocsolja és meggyújtja, bár azt a szomszédok észlelve, a tűzoltók segítségével eloltják, s így a tűz a szomszédos épületekre nem terjed át [Btk. 259. § (1) bek., 16. §, 83. §, 87. § (2) bek. c) pont].
A városi bíróság a terheltet közveszély-okozás bűntettének kísérlete miatt 11 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a vádbeli napon a késő délutáni órákban, enyhe fokban ittas állapotban, családi konfliktusai miatt a családi házában és annak melléképületeiben nitrolakkot locsolt szét, majd azt meggyújtotta. Ezt követően egy kést vett magához, a lakást bezárta, majd a kert végébe ment azzal a szándékkal, hogy öngyilkosságot követ el. Betegsége miatt azonban eszméletét vesztette, így elhatározását nem válthatta valóra.
A tüzet a szomszédok észlelték, és azt a tűzoltók segítségével rövid idő alatt eloltották. Így a terhelt házában csupán kb. 43 000 forint kár keletkezett.
A terhelt által okozott tűz, amennyiben azt időben nem oltják el – figyelemmel arra, hogy a lakás konyhájában gázpalack volt elhelyezve -, gázrobbanást és a családi ház megsemmisülését idézte volna elő. Fennállott a veszélye annak is, hogy a terhelt által okozott tűz a közeli, 3-4 méterre levő szomszédos házakra is átterjed.
Az elsőfokú bíróság ítéletét a megyei bíróság a cselekményt minősítő részében megváltoztatta, és a terhelt cselekményét közveszély-okozás bűntetteként értékelte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítéletek ellen a terhelt terhére a főbüntetést kiszabó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.
A Btk. 259. §-ának (1) bekezdése szerint a közveszély-okozás bűntettének elkövetője két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E büntetési tétel legkisebb mértékénél, tehát a kétévi szabadságvesztésnél enyhébb büntetés csak a Btk. 87. §-ának alkalmazásával szabható ki.
A Btk. 87. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint azonban az alkalmazható szabadságvesztés legkisebb mértéke egy évi szabadságvesztés.
Ennél rövidebb tartamú szabadságvesztés csak a Btk. 87. §-a (3) és (4) bekezdése alkalmazásával kísérlet és bűnsegély esetén, illetve akkor szabható ki, ha a törvény korlátlan enyhítést enged. Ilyen okok, körülmények azonban a terhelt esetében – figyelemmel a megyei bíróság által alkalmazott helyes minősítésre – nem állapíthatók meg. A közveszély-okozásnak gyújtogatással elkövetése ugyanis befejezett, ha a meggyújtott objektum lángra lobbant, vagyis az – a tüzet előidéző személytől függetlenül – önállóan tovább ég, és a tárgy meggyújtása olyan körülmények között történt, amelynél a tűznek más tárgyakra való átterjedésének a reális lehetősége áll fenn. Következésképpen a terhelttel szemben az enyhítő rendelkezés alkalmazásával is legkevesebb egy évi szabadságvesztés szabható ki.
Így tehát törvényt sértettek az ügyben eljárt bíróságok akkor, amikor a terheltet a terhére megállapított bűncselekmény miatt 11 hónapi szabadságvesztésre ítélték.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítélete és a megyei bíróság ítélete a főbüntetést kiszabó részében törvénysértő, ezért az említett ítéleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terheltet főbüntetésül 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
A büntetés kiszabása körében enyhítőként értékelte a vádlott javára büntetlen előéletét, beismerő vallomását, kiskorú gyermekes családos állapotát, rokkant voltát, súlyos szívbetegségét, bűnösségének kisebb fokát, az eventuális szándékot, a cselekmény elkövetésének motívumát, valamint azt, hogy önhibáján kívül hosszú ideig állt a büntetőeljárás hatálya alatt.
Ezzel szemben súlyosítóként a terhelt terhére került értékelésre az ittas állapotban elkövetés.
A túlsúlyban levő és nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a terhelttel szemben a büntetési cél eléréséhez a törvényi büntetési tételnél enyhébb főbüntetés is elegendő. Ezért a büntetést a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének c) pontjában írtak alkalmazásával állapította meg.
Az így kiszabott büntetés áll arányban a terhelt cselekményében és személyében rejlő társadalomra veszélyességgel, bűnösségének fokával és a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb enyhítő és súlyosító körülményekkel. (B. törv. IV. 564/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás