• Tartalom

BK BH 1988/221

BK BH 1988/221

1988.07.01.

Nincs helye a jogerős bírósági ítéletnek a kényszergyógyítás elrendelését tartalmazó kiegészítésére, illetőleg kijavítására, ha azt a kihirdetett ítélet nem tartalmazta [Be 116. § (4) bek.; Btk. 75. §].

A városi bíróság a terheltet lopás bűntette, jármű önkényes elvételének bűntette és ittas járművezetés vétsége miatt halmazati büntetésül – mint különös visszaesőt – 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre, 2 évre a közügyektől eltiltásra, valamint 2 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vagyon elleni bűncselekményekért megelőzően már szabadságvesztésre ítélt terhelt rendszeresen fogyaszt szeszes italt, alkoholista. A vádbeli napon este a terhelt – súlyos fokú ittas állapotban – behatolt a mgtsz bekerített telephelyére, és onnan jogtalan használat céljából elvitt egy traktort, amellyel mintegy 40 km-t megtéve, a szomszéd községbe utazott.
Más alkalommal a terhelt – ismét erősen ittas állapotban – a tsz telepén, a lóistálló ajtaján levő lakatot feszítette le, majd az istállóból egy pár – 500 forint értékű – lószerszámot tulajdonított el. A kár a lefoglalás révén megtérült.
A városi bíróság a jogerős határozat meghozatala után hozott végzésével a fenti ítéletet akként javította ki, hogy elrendelte a terhelt kényszergyógyítását.
A végzés indokolásában a bíróság utalt arra, hogy – mint azt a korábbi jogerős ítélet is tartalmazza – a terhelt alkoholista, az igazságügyi orvos-szakértői vélemény szerint a gyógyítása szükséges, és ezt egyébként az ügyész is indítványozta.
Mivel azonban a bíróság tévedésből – a kényszergyógyítást nem rendelte el, szükségessé vált az ítélet utólagos kijavítása. A városi bíróság ítélete ellen a kényszergyógyítás elrendelésének elmulasztása, és a városi bíróság végzése ellen az eljárási szabályok megszegése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A jogerős ítélet rögzíti azt a tényt, hogy a terhelt rendszeresen fogyaszt szeszes italt, továbbá, hogy bűncselekményeit is alkoholos befolyásoltság hatása alatt követte el. Az igazságügyi orvos-szakértői vélemény szerint a terhelt alkoholista, és – miként az a munkahelyi véleményből megállapítható – a munkahelyén és a családjával szemben tanúsított magatartása is erősen kifogásolható.
Mindebből kitűnően a terhelt esetében a Btk. 75. §-ában megjelölt kényszergyógyítás orvosi és törvényi előfeltételei maradéktalanul fennálltak. Tévedett tehát a városi bíróság, amikor a szóban levő – a társadalom és a terhelt érdekeit egyaránt szolgáló – büntetőjogi intézkedést nem rendelte el. Ugyanakkor eljárási okból törvénysértő a városi bíróság végzése is.
A városi bíróság az utóbb meghozott végzésével e hiányzó ítéleti rendelkezést kívánta pótolni, ám a jogerős határozat ilyen jellegű kijavítását – még, ha az anyagi jogi szempontból helytálló is – a büntető eljárásjog szabályai nem teszik lehetővé.
A Be 116. §-ának (4) bekezdése értelmében a bíróság a határozatának kijavítását névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén rendelheti el. Ez a törvényi megfogalmazás nem hagy kétséget aziránt, hogy csupán az elnézésből, hibás számítási műveletből adódó olyan elírás-jellegű hibák javíthatók ki, amelyek nem az ügy érdemi elintézésével összefüggésben merültek fel. Következésképpen az érdemi döntés körében elkövetett tévedések, hiányosságok a Be 116. §-ának (4) bekezdésére alapozottan nem korrigálhatók. Márpedig az adott ügyben az elírás ténye bizonyossággal kizárható, hiszen a kényszergyógyítás alkalmazásáról a tárgyaláson leírt ítéleti rendelkező rész sem tesz említést.
A Be XVIII. fejezete feljogosítja ugyan a bíróságot, hogy egyes járulékos kérdésekről – akár hivatalból, akár indítványra – utólag határozzon, ha arról a jogerős ítéletben nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, ám a törvényben ehelyütt nevesített különleges eljárások között a kényszergyógyítás utólagos elrendelése nem szerepel.
Ebből viszont az következik, hogy a kényszergyógyítás alkalmazásának elmulasztásában jelentkező törvénysértést az eljárt bíróság különleges eljárás keretében sem orvosolhatja, a jogerőhatás feloldására és a jogsérelem kiküszöbölésére kizárólag törvényességi óvás útján kerülhet sor.
A kifejtettekre tekintettel a városi bíróság ítélete a kényszergyógyítás elrendelésének elmulasztása miatt, továbbá a városi bíróság végzése annak eljárásjogi szabályokkal ellentétes volta miatt törvénysértő, erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, és a törvénysértő végzést hatályon kívül helyezve, a törvényességi eljárás keretében maga hozott megfelelő határozatot, alkalmazva a Btk. 75. §-át. (B. törv. II. 590/1987. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére