BK BH 1988/222
BK BH 1988/222
1988.07.01.
I. polgári jogi igény elbírálása során az ítéletnek az illeték fizetésére-kötelezésre vonatkozó hiányossága utóbb „kijavító” végzéssel nem pótolható [Be 116. § (4) bek.].
II. A büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény esetén abban az esetben is az állam javára kell megítélni az illeték megfizetését, ha a magánfél átalány-összegben fizet illetéket [1986. évi I. tv. 26. §; 9/1986. (IV. 11.) PM sz. r. 70. §; 6/1986. (VI. 26.) IM sz. r. 2. § (1) bek. f) pont, 3. § (3) bek.].
A városi bíróság a terheltet sikkasztás bűntettében és hanyag kezelés vétségében mondta ki bűnösnek, ezért halmazati büntetésül 1 évi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság kötelezte a terheltet, hogy az ÁFÉSZ magánfélnek 155 508,20 forintot és ennek kamatát fizesse meg.
A városi bíróság végzésével ítéletét utóbb kijavította, illetve kiegészítette, és kötelezte a terheltet, hogy a magánfél részére 9330 forintot illetékköltség címén fizessen meg.
A határozatoknak az illeték megfizetésével kapcsolatos rendelkezése, és eljárási szabálysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A városi bíróság határozatai az alábbiak szerint törvénysértőek.
a) Törvényt sértett a városi bíróság, amikor az ügyész által érvényesített polgári jogi igényt érdemben elbírálva és megítélve, nem rendelkezett az eljárási illeték megfizetéséről [1986. évi I. törvény 26. §-a, valamint a 9/1986. (IV. 11.) PM sz. rendelet 70. §-a].
b) Törvényt sértett a városi bíróság akkor is, amikor a végzésével ítéletének rendelkező részét kijavította, illetve kiegészítette, és kötelezte a terheltet, hogy a magánfél részére az illetéket fizesse meg.
A bíróságnak ugyanis a büntetőeljárási jogszabályok alapján nem volt törvényes lehetősége utólag kötelezni a terheltet az illeték megfizetésére.
A kijavító végzéssel névcsere, szám vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén van lehetősége a bíróságnak a határozat kijavítására [Be 116. § (4) bek.]. Az illeték megfizetésére utólag történő kötelezés nem tartozik ebbe a körbe.
A városi bíróságnak különleges eljárás keretében sem volt törvényes lehetősége ítéletének ilyen tartalmú kiegészítésére. A Be 382. §-ában szabályozott különleges eljárás csak a bűnügyi költség viseléséről történő utólagos határozat-hozatalt teszi lehetővé, az eljárási illeték azonban nem része a bűnügyi költségnek.
c) A városi bíróság végzése téves abban a tekintetben is, hogy az adott esetben az illetéket az ÁFÉSZ magánfél javára ítélte meg, mivel álláspontja szerint az illetéket átalányban fizeti, és ezért az illetékköltség megilleti.
A Be 56. §-a értelmében, amennyiben a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárási kérdésről e törvény nem rendelkezik, büntetőeljárásban is a polgári eljárás szabályait kell alkalmazni.
A 6/1986. (VI. 26.) IM sz. rendelet – a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban – 2. §-a (1) bekezdésének f) pontjában rendelkezik arról, hogy a feleket tárgyi költségmentesség illeti meg a munkaviszonyból származó perek esetében, így a Pp 84. §-ának (3) bekezdése folytán illetékmentesség is.
A 6/1986. (VI. 26.) IM sz. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig – a munkaviszonyból származó perekben -, ha a kár bűncselekményből származott, a pervesztes felet kell kötelezni az állam által előlegezett költség, és a meg nem fizetett illeték megfizetésére.
Az adott esetben a terhelt az ítéleti tényállásból kitűnően a magánfél szabadkasszás italboltjának volt a vezetője, aki a leltárhiányért teljes anyagi felelősséget vállalt, a bíróság pedig ítéletében az érvényesített összeg megfizetésére kötelezte a terheltet, tehát az egész összeg tekintetében pervesztes lett. A bíróság e körben maga is az 1967: II. törvény 57. §-ának a rendelkezésére hivatkozott.
Mindezekre tekintettél a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítélete törvénysértő az illeték megfizetésére kötelezés elmulasztása miatt, a megtámadott végzés pedig azért törvénysértő, mert az ítéletet kijavítva, illetve helyesbítve kötelezte a terheltet az illeték megfizetésére – tartalmilag is tévesen – a magánfél részére. Ezért a törvénysértő rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett a terheltet kötelezte, hogy illeték címén 9330 forintot az államnak fizessen meg. (B. törv. III. 384/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás