BK BH 1988/223
BK BH 1988/223
1988.07.01.
A bizonyítás elrendelésének feltétele és a bizonyítás terjedelme a másodfokú bűntetti eljárásban [Be 239. §, 240. §, 258. § (1) bek. b) pont].
A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság a vádlottakat rablás, illetőleg lopás bűntette miatt ítélte el.
A másodfokon eljárt megyei bíróság ítélete ellen, annak törvénysértő volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Be 239. §-ának (1) bekezdése a másodfokú bírósági eljárásról kimondja: „a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan”.
E rendelkezés helyes értelme szerint a másodfokú eljárásban az elsőfokú bírósági tárgyaláson közvetlenül megvizsgált, és szabadon értékelt tények tekintetében főszabályként a tényálláshoz kötöttség érvényesül.
Ezért a bizonyítékokat az elsőfokú bíróságtól eltérően értékelni, a bizonyítékok megvizsgálása és a hitelt-érdemlőségük kérdésében történt állásfoglalás alapján megállapított tényállástól eltérő tényállást, a másodfokú eljárásban általában nem lehet megállapítani. A másodfokú eljárás nem új elsőfokú eljárás, nem a bűnügy újra-elbírálása, hanem az elsőfokú eljárás felülbírálata.
A tényálláshoz kötöttség elvét sérti, ha a másodfokú bíróság megalapozott elsőfokú ítélet esetén bizonyítást vesz fel, vagy új ténybeli következtetést alkalmaz. Erre is figyelemmel a Be 240.-§-a csupán az elsőfokú bírósági ítélet megalapozatlanságának esetén teszi lehetővé a bizonyítás felvételét.
A megalapozatlanságnak, mint gyűjtőfogalomnak azokat az eseteit, amikor a tényálláshoz kötöttség nem érvényesül, a Be 239. §-ának (2) bekezdése sorolja fel. Ha a másodfokú bíróság az ott megjelölt megalapozatlansági okok egyikét sem észleli, bizonyítást sem rendelhet el. A Be 240. §-a a másodfokú bizonyítás lehetőségét ezen túlmenően is korlátozza, amikor elrendelését csupán a törvényben megjelölt jellegű és mértékű megalapozatlanság esetén, azaz akkor biztosítja, ha a tényállás hiányos, vagy részben nincs felderítve. A tényállás teljes megalapozatlansága esetén, a bűntetti eljárás szabályai, a másodfokon eljáró bíróság számára nem nyújtanak lehetőséget annak bizonyítással történő kiküszöbölésére.
Az adott esetben a megyei bíróság a másodfokú bűntetti eljárásban azonban anélkül rendelt el bizonyítást, hogy a felülbírált ítélet bármilyen fogyatékosságára – így különösen megalapozatlanságára – utalt volna. Nem adott számot arról, hogy azt mely tények tekintetében, miért és milyen mértékben találta megalapozatlannak, jóllehet szóhasználata – ún. „helyesbítés”, „pontosítás” – az elsőfokú ítélet olyan kisebb hibáira utal, amelyek akár bizonyítás felvétele nélkül, az iratok tartalma vagy helyes ténybeli következtetés útján is a Be 258. §-a (1) bekezdésének a) pontjában biztosított keretek között is kiküszöbölhető.
Az iratok tartalma szerint azonban a másodfokú bíróság a terheltek, a sértett és O. S.-né tanú minden részletre kiterjedő kihallgatásával gyakorlatilag az egész releváns bizonyítást megismételte, majd – egy pontosítás vagy helyesbítés kereteit lényegesen túllépve – a felülbírált ítéletben foglalttól nagymértékben eltérő tényállást állapított meg. A kiemelten vizsgált okokból azonban a másodfokú bíróságnak a tényállás teljes tartalmi megváltoztatására nem volt törvényes lehetősége, mert újabb adatok felmerülése okán ilyen változtatásra a Be 258. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt feltételek megállapíthatósága esetén is csak akkor kerülhetett volna sor, ha a terhelteket – vagy azok bármelyikét – az ellenük emelt vád alól fel kellett volna menteni, vagy esetükben az eljárást meg kellett volna szüntetni.
A másodfokú bíróság eljárásával előidézett eljárásjogi törvénysértést csupán a másodfokú bírósági eljárás megismétlésével lehet kiküszöbölni. A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak álláspontot kell elfoglalnia abban a kérdésben, hogy a felülbírált ítélet tényállása megalapozatlan-e és mely okokból, majd a tényállás elbírálása eredményeképpen kell álláspontot elfoglalnia abban a kérdésben, hogy indokolt-e az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú büntetőeljárás megismétlésének elrendelése. Az iratok tartalma alapján jelenleg valószínűnek tűnik, hogy indokolttá válhat az elsőfokú ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése, és az eljárás megismétlésének elrendelése az egyes terheltek elkövetési magatartásának pontos felderítése és megállapítása érdekében.
A másodfokú bírósági eljárás törvénysértő volta miatt következményesen vált törvénysértővé az ügyet lezáró érdemi határozat.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az említett ítéletet hatályon kívül helyezte, és az ügyet a megyei bíróságnak visszaküldte. (B. törv. IV. 1227/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás