MK BH 1988/247
MK BH 1988/247
1988.07.01.
Az iskolarendszerű továbbképzésben részt vevő felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező dolgozót tanévenként tíz munkanap tanulmányi szabadság illeti meg, függetlenül attól, hogy a továbbképzés új ismeretek megszerzésére vagy pedig a már megszerzett ismeretek bővítésére irányul [6/1981. (XII. 29.) ÁBMH sz. rend. 12. § (1) bek. b) pont].
Az alperes 1984. szeptember 5-től, mint bányagépészmérnök dolgozik a felperes alkalmazásában. Diplomáját 1984-ben, Moszkvában szerezte a Bányászati Egyetem Bányagépész Szakán. Az alperes 1986. szeptember hónapban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányaipari Gazdaságmérnöki Szakán felsőfokú tanulmányokat kezdett. E tanulmányok idejére tanulmányi szerződést kötött a felperessel. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felsőfokú tanulmányok befejezését követő két évig a munkaviszonyát nem szünteti meg. A szerződésben a felperes vállalta a tanulmányi szabadság biztosítását, a távollét időtartamára átlagkereset, valamint útiköltség térítését.
A peres felek között létrejött szerződés értelmében a felperes a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján évi 10 nap tanulmányi szabadságot biztosít az alperes részére.
Az alperes a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében annak megállapítását kérte, hogy őt a felhívott rendelkezés 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján tanévenként 18 nap tanulmányi szabadság illeti meg.
A munkaügyi döntőbizottság a kérelemnek helyt adott, és kötelezte a felperest, hogy az alperes részére a tanulmányai idejére tanévenként 18 nap tanulmányi szabadságot biztosítson.
A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes munkáltató élt keresettel a munkaügyi bírósághoz, melyben a döntőbizottság határozatának megváltoztatását és az alperes kérelmének elutasítását kérte. A keresetlevélben kifejtettek szerint az alperes iskolarendszerű továbbképzésben vesz részt, ennélfogva reá az említett rendelkezésnek nem a 7. §-ában, hanem a 12. §-ában foglaltak az irányadók.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a jogszabály nem adja részletes magyarázatát, mely tanulmányok tekinthetők képzésnek és melyek továbbképzésnek, ezért a bíróság a jogvita elbírálásánál e fogalmak általános értelmezéséből indult ki. Ennek folytán arra a következtetésre jutott, hogy továbbképzésnek kell tekinteni azokat az oktatási formákat, amelyeken a dolgozó a megszerzett szakismereteihez a szakterületén belül újabb ismereteket, vagy a szakma egyes részterületein belül elmélyültebb ismereteket szerez. Minthogy az alperes bányagépész szakon szerzett diplomát, ehhez képest a bányaipari egyetemi képzés új ismeretek szerzését jelenti, nem pedig a gépészeti ismeretek bővítését. Ennek megfelelően egyetértett a munkaügyi döntőbizottság álláspontjával, és a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perbeli jogvita eldöntésénél nem annak van jelentősége, hogy az alperes képzésen vagy továbbképzésen vesz-e részt, hanem abból kell kiindulni, hogy az alperesnek már van felsőfokú iskolai végzettsége. E tények ismeretében pedig a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezésnek a felsőfokú iskolai végzettségű dolgozókra vonatkozó rendelkezéseiből kell kiindulni. A rendelkezés D) pontja tartalmazza a felsőfokú iskolai végzettségű dolgozók iskolarendszerű továbbképzésével kapcsolatos szabályokat. A felhívott rendelkezés 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az iskolarendszerű továbbképzésben részt vevő felsőfokú végzettségű dolgozót tanévenként 10 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. E § c) pontja a szakdolgozat vagy diplomaterv elkészítéséhez, valamint az államvizsgára való felkészüléshez járó tanulmányi szabadságról – a 7. § (3) bekezdésére visszautalással – rendelkezik. E rendelkezésből kitűnően a jogalkotónak az volt a szándéka, hogy a 12. §-ban írt kedvezmények a felsőfokú végzettséggel már rendelkező dolgozók minden további képzésére, így a második diploma megszerzésére irányuló képzésre is vonatkozzanak.
Az egyetemi végzettséggel rendelkező alperest a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tanévenként 10 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. Tévedett tehát a munkaügyi bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította, és a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályában fenntartotta. (M. törv. I. 10 218/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás