MK BH 1988/248
MK BH 1988/248
1988.07.01.
Ha a kivitelező vállalat dolgozója az ügyfélnek a munkáltató érdekeit sértő, s végül is a szerződés létrejöttét meghiúsító tájékoztatást ad, e magatartása súlyos fegyelmi vétség [Mt 36. § (2) bek., 55. §; 18. sz. Irányelv].
A felperes 1971-ben létesített munkaviszonyt az alperessel, 1986. augusztus 31-ig, termelési főmérnök beosztásban, 1986. szeptember 1-jétől pedig fejlesztőmérnöki munkakörben dolgozott.
Az alperes igazgatója 1986. november 25-én fegyelmi eljárást indított a felperes ellen, és annak eredményeként az 1986. december 15-én meghozott határozatával az Mt 55. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján személyi alapbércsökkentés fegyelmi büntetéssel sújtotta. Az alapbércsökkentés havi mértékét 700 forintban határozta meg.
Vétkes kötelezettségszegésül a felperes terhére rótta, hogy a munkaköréhez méltatlan magatartást tanúsított azzal, hogy a munkahelyi felettesei tudta és beleegyezése nélkül hatáskörét messze meghaladóan tárgyalásokba bocsátkozott az S.-i Baromfifeldolgozó Vállalat vezetőjével egy olyan építési-szerelési munkával kapcsolatban, amelyre hónapokon át konkrét tárgyalások folytak a két vállalat között, az előszerződés egyeztetése pedig befejezés előtt állt. Ez a munka jelentős műszaki és szellemi kapacitást kötött le, a szerződés ellenértéke hetven millió forint volt.
Terhére értékelte, hogy K. S. főüzemvezetőt a lakásán, telefonon felhívta, és tőle tájékoztatást kért a Pengon 180-as toronydaru, valamint a KATO típusú autódaru bekerülési költségeivel kapcsolatosan. Ez azért jelentős, mert az említett vállalkozói szerződés feltételeinek előkészítése során ilyen típusú torony- és autódaruval kalkulált a vállalat a megrendelővel tartott tárgyalások során. Ez az információszerzés a felperes részéről időben megelőzte az S.-i Baromfifeldolgozó Vállalatnak a harmadik személlyel történő szerződés kötését. Utóbb a főüzemvezető diszkrécióját kérte e tájékoztatás vonatkozásában.
A felperessel folytatott tárgyalást követően a Baromfifeldolgozó Vállalat a szerződést nem az alperessel, hanem az l.-i Sz. GMK-val kötötte meg 1986. november 19-én, melyről az alperes írásban csak november 24-én értesült.
A felperesnek a fegyelmi határozat hatálytalanítása iránti kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bíróságon.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott. Az alapbércsökkentés fegyelmi büntetést szigorú megrovásra mérsékelte, és az alperest 600 forint illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes azzal a magatartásával, hogy a Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatójával folytatott beszélgetésről az alperest nem tájékoztatta – jóllehet tőle, mint vezető beosztásban foglalkoztatott dolgozótól elvárható, hogy a vállalat érdekeit korrekt módon képviselje -, fegyelmi vétséget követett el. A bizonyítékok mérlegelésével a munkaügyi bíróság a felperes eljárásával, vétkes felróhatóságával arányban állónak a szigorú fegyelmi büntetést találta.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A fegyelmi határozatból és a per egyéb adataiból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az alperes a felperes fegyelmi felelősségét az Mt 36. §-ának (2) bekezdésére alapozta, amely szerint a dolgozó köteles a munkahelyén kívül is munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani. A fegyelmi felelősség alapját nem a szerződés meghiúsulása képezte, hanem az, hogy a felperes, mint vezető beosztású dolgozó, a saját vállalatával szemben nem a vállalat érdekeinek szem előtt tartásával járt el.
A peradatok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az S.-i Baromfifeldolgozó Vállalat főmérnöke 1986. november 14-ére, megbeszélésre kérte telefonon a felperest. E megbeszélésre a felperes munkaidőben a vállalat gépkocsijával anélkül ment el, hogy az alperes vezetőit erről tájékoztatta volna. A megbeszélés pedig lényegében arra szorítkozott, hogy az Sz. GMK, mint vállalkozó, a felperes tapasztalatai szerint a szerződésben vállalt határidőket tartja-e.
E tárgyalás során a felperes az alperes érdekeit és szerződéskötési esélyeit hátrányosan érintő tájékoztatást adott. E megbeszélést követően a torony-, illetve autódaruval kapcsolatos információira a felperesnek azért lehetett szüksége, mert annak továbbításával az Sz. GMK-t jelentős munkától kímélhette meg. A felperes utólag sem tájékoztatta az alperest arról, hogy tőle a Baromfifeldolgozó Vállalat milyen jellegű információt kért.
A peradatok alapján tényként állapította meg, hogy a felperestől kapott információ birtokában döntött a Baromfifeldolgozó Vállalat akként, hogy a csarnok kivitelezési és szerelési munkáira az előszerződést az Sz. GMK-val köti meg, ennek teljesülésére 1986. november 19-én sor került.
A peradatok gondos értékelése mellett megállapítható, hogy a felperes eljárása beosztásához méltatlan volt, e magatartása miatt az alperes alappal indított ellene fegyelmi eljárást, és a kiszabott fegyelmi büntetés az elkövetett fegyelmi vétség súlyával arányban áll.
A Legfelsőbb Bíróság 18. számú, a munkafegyelemről szóló irányelvének 10. pontja szerint a munkajogi felelősségre-vonás, a fegyelmi büntetés célja olyan tudatformáló hatás kiváltása, amely alkalmas mind a fegyelmi vétséget elkövető dolgozó, mind a munkatársak esetleges további fegyelmi vétségeinek megelőzésére. Ehhez nemcsak magát az elkövetett fegyelmi vétséget, hanem az eset összes – enyhítő, illetve súlyosító – körülményeit is mérlegelni kell. Lényeges ezért a büntetés kiszabása előtt a dolgozó korábbi magatartásának vizsgálata, a javára és terhére szolgáló körülmények értékelése. E kötelezettségnek pedig az alperes eleget tett. A bíróság – mérlegelési jogkörében eljárva – csak akkor enyhítheti az egyébként törvényes keretek között kiszabott fegyelmi büntetést, ha a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek megszegésének, a munkáltató sajátosságainak, a dolgozó személyének körülményei összességükben azt indokolttá teszik. A bíróság döntésének elő kell segíteni a megalapozott vezetői intézkedések hatályosulását.
A fegyelmi büntetés enyhítésének említett feltételei az adott esetben hiányoztak, az Irányelv IV/12. pontjában a vezetőállású dolgozókkal szembeni elvárásokat is figyelembe véve. (M. törv. II. 10 226/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás