MK BH 1988/251
MK BH 1988/251
1988.07.01.
I. A termelőszövetkezet tagja elleni fegyelmi eljárás megindításáról a tagot előzetesen írásban értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell, hogy mi az a magatartás, ami miatt az eljárást elrendelték [7/1977. (III. 12.) MT. sz. r. 104. § (1) bek.].
II. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott határozatot csak az óvás keretei között vizsgálhatja felül, a törvényességi óvás keretein nem terjeszkedhet túl [Pp 274. § (2) bek.].
A felperes az alperes termelőszövetkezet tagja, népművelői munkakört töltött be. 1986. március 8-án az esti órákban a szövetkezet művelődési központjában rendezvényt szervezett, melyen a felperes feladata lett volna a „lemezlovas” teendők ellátása. A rendezvény megkezdése előtt a felperes és az ügyeleti szolgálatot teljesítő gondnok között kölcsönös tettlegességig fajuló veszekedés alakult ki, melynek során trágár kifejezésekkel is illették egymást. A felperes ezt követően a diszkó-felszereléssel együtt elhagyta a rendezvény színhelyét, ahol kb. 350 fiatal várta a program lebonyolítását.
A felperes a történteket jelentette a szövetkezet vezetőségének. A fegyelmi jogkör gyakorlója lefolytatta a fegyelmi eljárást, és a határozatával a felperest tagsági viszonyával kapcsolatos vétkes kötelezettségszegése miatt fegyelmi büntetésként 1986. március 15. napjától kezdődően áthelyezte a feldolgozó főágazat tejfeldolgozó üzemébe gépkezelő pasztőrös munkakörbe. Az áthelyezés változatlan személyi alapbérrel, határozatlan időre szólt. Egyidejűleg megvonta a felperes év végi részesedését.
A felperes kérelmére a szövetkezeti döntőbizottság megváltoztatta a fegyelmi határozatot. A felperest változatlan fizetéssel a KITE (Kukorica és Iparnövény Termelési Egyesülés) állományába helyezte, az év végi részesedés megvonását 20 %-os mértékűre mérsékelte.
A szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság az ítéletével a szövetkezeti döntőbizottság határozatát a fegyelmi határozatra is kiterjedően részben megváltoztatta, és az áthelyezés fegyelmi büntetést egy évi határozott időre állapította meg, a felperes munkakörét raktárosi munkakörben jelölte meg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás indítványozta: a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg, hogy mindkét fokú bíróság jogszabálysértően nem vette figyelembe a fegyelmi eljárás megindításáról a tag írásbeli értesítésének hiányát. Indítványozta továbbá, hogy a megyei bíróság jogerős ítéletét a Legfelsőbb Bíróság hatályában tartsa fenn. A törvényességi óvás a Pp 274. §-ának (3) bekezdésén alapult.
A Legfelsőbb Bíróság a határozatával a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét – a szövetkezeti döntőbizottság határozatára is kiterjedően – megváltoztatta, és a fegyelmi határozatot hatálytalanította.
A törvényességi határozat indokolása szerint a módosított 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet (R.) 104. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról a tagot írásban kell értesíteni annak a magatartásnak a megjelölésével, amely miatt az eljárást elrendelték. A fegyelmi eljárás elrendelése írásban nem történt meg, ezért az alperes nem szabhatott volna ki fegyelmi büntetést a felperessel szemben.
A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp 274. §-ának (2) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a törvényességi óvás keretei között vizsgálhatja felül, tehát a törvényességi óvás keretén nem terjeszkedhet túl.
A törvényességi óvás indítványa csupán annak megállapítására irányult, hogy a perben eljárt bíróságok a jogszabály megsértésével nem vették figyelembe, hogy a jogszabály rendelkezése szerint a fegyelmi eljárás megindításáról a tagot írásban kell értesíteni. Figyelemmel azonban arra, hogy a felperes a fegyelmi vétséget nem vitásan elkövette, azt elismerte, továbbá, hogy a jogerős ítéletben megállapított fegyelmi büntetés a fegyelmi vétséggel arányban áll, és alkalmas a fegyelmi eljárás céljának a megvalósítására, a jogerős ítélet hatályban tartása indokolt.
A Legfelsőbb Bíróság e megállapításra irányuló törvényességi óvás keretén túlterjeszkedve, az idézett törvényi rendelkezés ellenére az ügyben érdemi döntést hozott.
Az R. 104. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés célja, hogy biztosítsa a fegyelmi eljárás alá vont szövetkezeti tag jogát a felkészülésre és a megfelelő védekezésre. Helyesen állapítja meg a törvényességi határozat, hogy „a peres iratokból megállapítható, hogy a felperes »jelentésben« tudatta a feletteseivel a közte és a gondnok között történteket”. A felperes tehát tisztában volt az elkövetett fegyelmi vétséggel, azt az eljárás során beismerte, és a meghallgatásakor védekezett. Kétségtelen, hogy az alperes jogszabálysértést követett el, amikor írásban nem rendelte el a fegyelmi eljárást, ezzel azonban nem akadályozta meg a felperest a védekezésben. A fegyelmi eljárás írásbeli elrendelésének célja megvalósult anélkül, hogy ténylegesen az írásbeli elrendelésre sor került volna. A fegyelmi eljárás írásbeli elrendelésének hiánya miatt a felperest joghátrány nem érte. Az alperes eljárási szabálysértése tehát nem volt az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással.
Mindezekre figyelemmel az Elnökségi Tanács a Legfelsőbb Bíróság határozatát hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróság ítéletének hatályában fenntartása mellett megállapította, hogy a perben mindkét fokon eljárt bíróság jogszabálysértően nem vette figyelembe, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról a tagot írásban értesíteni kell. (Eln. Tan. M. törv. 10 175/1987. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás