• Tartalom

BK BH 1988/258

BK BH 1988/258

1988.08.01.
A feltételes szabadság törvénysértő megszüntetése a büntetés elévülése folytán [Btk. 67. § (1) bek. d) pont, 48. § (4) bek.].
A városi bíróság a terheltet üzérkedés büntette miatt, mint többszörös visszaesőt – börtönben végrehajtandó – 1 évi szabadságvesztésre, 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte és 200 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte.
A megyei bíróság a büntetést enyhítette, és az elsőfokú bíróság korábbi ítéletével kiszabott 2 év 6 hónapi szabadságvesztés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette; a terheltet a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárta. Végezetül utasította az elsőfokú bíróságot az összbüntetési eljárás lefolytatására.
A városi bíróság a folyamatosan végrehajtásra kerülő szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta és összbüntetésként 3 év 2 hónapi szabadságvesztést állapított meg.
A megyei bíróság az összbüntetés tartamát 3 év 1 hónapra mérsékelte.
A kiszabott 2 év 6 hónapi szabadságvesztés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadságot megszüntető, az elsőfokú bíróságot összbüntetési eljárás lefolytatására utasító rendelkezések, továbbá az összbüntetési eljárásban hozott ítéletek ellen, azok téves volta miatt, a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A korábbi ügyben a másodfokon eljárt megyei bíróság az 1979. február 27. napján jogerősen meghozott ítéletével a terhelt szabadságvesztését 2 év 6 hónapra mérsékelte.
Ennek a büntetésnek a végrehajtása során a terhelt 1980. szeptember 11. napján – 1/4 tartamú – feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében részesült.
Feltételes szabadsága 1981. szeptember 10. napján járt le.
A terhelt azonban már a feltételes szabadsága tartama alatt kezdte meg az üzérkedést, mely cselekményét 1981. júniusától 1984. év nyaráig terjedő időben követte el.
A Btk. 67. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint az öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetés végrehajthatósága öt év elteltével, elévülés folytán megszűnik.
Az elévülés határidejének kezdő napja – amint arra a Legfelsőbb Bíróság a BH 1986. évi 6. számában 215. sorszám alatt közzétett döntésében irányt mutatott – a feltételes szabadságra bocsátás napja, vagyis az adott esetben 1980. szeptember 11. napja.
Az iratok tartalma szerint ettől az időponttól számított öt éven belül a terhelt ellen a büntetése feltételes szabadságra bocsátás miatt le nem töltött részének végrehajtása érdekében nem került sor olyan hatósági intézkedés alkalmazására, amely az elévülést – a Btk. 68. §-ának (3) bekezdése értelmében – félbeszakította volna, ezért a terhelt feltételes szabadságra bocsátása folytán a 2 év 6 hónapi tartamú szabadságvesztéséből le nem töltött 7 hónap 15 nap szabadságvesztés végrehajthatósága 1985. szeptember 10. napján elévült.
A városi bíróság a terhelt ellen indult újabb büntető ügyben az elsőfokú határozatát az elévülési időn túl – 1985. december 16. napján hozta meg, de a feltételes szabadságra bocsátás megszüntetéséről ekkor sem rendelkezett, mivel ilyen értelmű rendelkezést csupán utóbb, a másodfokon eljárt megyei bíróság alkalmazott 1987. január 15. napján.
Ehhez képest a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság, az ítéletben törvénysértő módon szüntette meg a terhelt korábbi büntető ítéletével kapcsolatban engedélyezett feltételes szabadságot, és utasította összbüntetési eljárás lefolytatására az elsőfokú bíróságot, és ezeknek a rendelkezéseknek betudhatóan törvénysértővé váltak az összbüntetésbe foglalás tárgyában született első- és másodfokú bírósági ítéletek is.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az említett rendelkezést és az összbüntetési ítéleteket hatályon kívül helyezte, és a terhelt ellen indult összbüntetési eljárást megszüntette. (B. törv. IV. 1498/1987.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére