GK BH 1988/283
GK BH 1988/283
1988.08.01.
A szervezési és ügyvitel-gépesítési feladatok ellátására alakult gazdasági társaságot is terheli a cégbejegyeztetési kötelezettség, mert az ilyen tevékenység is vagyoni következményekkel járó gazdálkodási tevékenységnek minősül [Ptk. 568. § (1), (2) és (4) bek.].
1979. október 1-jén tizenhét mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg mezőgazdasági szakszövetkezet, mint alapító tagok elhatározták, és a megkötött társasági szerződésben rögzítették, hogy a szövetkezetek szervezési és ügyvitel-gépesítési színvonalának javítása érdekében együttműködnek, és ennek megvalósítása céljából jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot hoztak létre. A szerződés szerint a társaság Mezőgazdasági Szövetkezetek Szervezési és Ügyvitelgépesítési Társasága (SZUT) név alatt fog működni.
A társaságban résztvevők a P.-i H. Mg. Tsz-t bízták meg a társaság képviseletének az ellátására és az ügyeinek a vitelére.
A társaság tagjai a szerződésben rögzítették a társasági szerződésben résztvevők jogait és kötelezettségeit, valamint a vagyoni hozzájárulás mértékét is.
A PM Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei Igazgatósága arról értesítette a megyei bíróságot, mint cégbíróságot, hogy az előbb írt elnevezésű gazdasági társaság a megalakulása óta a cégjegyzékbe történő bejegyzésre intézkedést nem tett, tevékenységét jelenleg is folytatja.
A megyei bíróság, mint cégbíróság végzésében a Csongrád megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Szervezési és Ügyvitelgépesítési Társaságát a kötelező cégbejegyeztetés elmulasztása miatt 10 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Álláspontja szerint a gazdasági társaság közös név alatt folytatja gazdálkodó tevékenységét, ezért a Ptk. 568. §-ának (4) bekezdése értelmében a cégjegyzékbe be kell a társaságot jegyezni, s minthogy a cég azt elmulasztotta, az 1985. évi 16. sz. tvr. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a céget a fentebb írt összegű pénzbírsággal sújtotta.
A pénzbírságot kiszabó végzés ellen a közös képviselő nyújtott be fellebbezést. Annak a megváltoztatását, a bírság elengedését kérte. Arra hivatkozott, hogy a társaság, szervezési munkát végez, ami közös gazdálkodási tevékenységet nem jelent, ezért a cég bejegyeztetése a cégjegyzékbe nem szükséges.
A fellebbezés részben alapos.
A Ptk. 568. §-ának (2) bekezdése szerint jogi személyek társasági szerződéssel közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására is létrehozhatnak gazdasági társaságot.
A törvényhely (4) bekezdése szerint a gazdasági társaság gazdálkodó tevékenységét közös név alatt is folytathatja. Ez esetben nevét, székhelyét és tevékenységi körét, valamint a társasági szerződésben kijelölt képviselő nevét, a képviselet módját és a képviseleti jog esetleges korlátozásait, továbbá mindezek módosítását be kell jegyezni a cégjegyzékbe.
Az idézetteket figyelembe véve az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a céget a cégjegyzékbe be kell jegyezni. A társasági szerződésből megállapíthatóan ugyanis a társaság mindazokkal az alaki és anyagi feltételekkel rendelkezik, amely a jogszabályban meghatározottak szerint a működéséhez szükséges. A szervezési jellegű tevékenység – miként az a társasági szerződésből is kitűnik – közös gazdasági célra irányuló, vagyoni konzekvenciákkal járó gazdálkodási tevékenység [Ptk. 568. § (1) bek.], így a társaságot a már idézett 568. § (4) bekezdése alapján a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Nem volt tehát elfogadható a közös képviselőnek arra való hivatkozása, hogy a szervezési munka „közös gazdálkodási tevékenységet nem jelent”, és ezért a cégbejegyeztetés nem szükséges.
Az 1985. évi 16. sz. tvr. 7. §-ának (1) bekezdése alapján a cég bejegyzésére irányuló kérelmet kötelező cégbejegyeztetés esetén a cég létrejöttétől (hatósági jóváhagyás esetén annak napjától), a változás, illetőleg a törlés bejegyzésénél – bármely bejegyzett cég esetében – a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni.
A fentebb idézett törvényhely (2) bekezdése szerint a bejegyzésre illetékes cégbíróság 5000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújthatja azt, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztja, vagy késedelmesen teljesíti.
A társasági szerződés szerint a cégnek a közös képviselője a P.-i H. Mg. Tsz. A társaság neve alatt a társaság résztvevői nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Feladata a társaság képviseletének ellátása, továbbá az ügyeinek a vitele. Mindez azt jelenti, hogy a cég bejegyzésére vonatkozó intézkedést is a nevezett közös képviselőnek kellett volna megtennie.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését – a Pp 259. §-a folytán alkalmazandó Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján – a már idézett 1985. évi 16. sz. tvr. 7. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel megváltoztatta, és a pénzbírsággal a közös képviselőt sújtotta. (Legf. Bír. Cgt. II. 31 069/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás