GK BH 1988/288
GK BH 1988/288
1988.08.01.
A beruházás lebonyolításával megbízott gazdálkodó szervezet a saját nevében kötött szerződés kapcsán keletkezett perben nem élvez illetékmentességet azon a címen, hogy a beruházás lebonyolítására illetékmentességben részesülő szervezettől kapott szegbízást [1986. évi I. tv. 5. § (1) bek.].
A 319/c jelű lakóépület kivitelezésére a felperes vállalkozási szerződést kötött az I. r. alperessel. Az 1985. december 20-án átadott épület utóbb felismert hibáit az üzemeltető lakásszövetkezet jegyzékbe foglalta. Annak felülvizsgálatát a felperes és az I. r. alperes az 1986. május 20-án megtartott eljárás során folytatta le. Az I. r. alperes a kifogásolt hibák egy részét nem ismerte el, ezért a felperes keresetében 1 087 000 Ft perérték megjelölésével a hibák kijavítására és 130 440 Ft hibás teljesítési kötbér megfizetésére kérte kötelezni.
Az I. r. alperes a hibák egy részére vonatkozóan közreműködőjét II. r. alperesként perelte. A felperes érdekében az üzemeltető a perbe beavatkozott.
Az elsőfokú bíróság a vitás kérdések tisztázása végett szakértői bizonyítást folytatott le, és ezt követően hozta meg a felperes által sérelmezett határozatát. Ebben tételesen felsorolta, hogy az I. r., illetve a II. r. alperes mennyiben köteles a hibák kijavítására, illetve milyen összegű díjleszállításra, valamint kötbér fizetésére kötelesek. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a fel nem sorolt tételekre nézve elutasította. A szakvélemény alapján megállapította, hogy a hibák e részét nem az alperesek okozták.
Az elsőfokú bíróság a perköltségek, így az eljárási illeték megállapításánál a pervesztesség, illetve pernyertesség arányát vette figyelembe. Ennek következményeként a felperest kötelezte a 306 000 Ft alapulvételével kiszámított 18 360 Ft elsőfokú eljárási illeték megfizetésére.
Az elsőfokú ítéletnek az eljárási illeték megfizetésére kötelező része ellen a felperes fellebbezett, és a felmerült teljes eljárási illetéknek az alperesek közötti megosztását kérte. A fellebbezését azzal indokolta, hogy az építkezést a Fővárosi Tanács VB Beruházási Főosztálya megbízottjaként, annak nevében eljárva bonyolította le, ennek megfelelően kötött az I. r. alperessel vállalkozási szerződést. Ezért az 1983. évi I. törvény (tv.) 40. §-ának (3) bekezdése értelmében, figyelemmel a tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltakra is, őt a bíróság eljárási illeték fizetésére nem kötelezhette volna.
A fellebbezés nem alapos.
A vállalkozási szerződésből megállapíthatóan az érvényesített igény alapjául szolgáló építési szerződést megrendelőként a felperes kötötte az I. r. alperessel. A szerződés részét képező melléklet ugyancsak a felperest tünteti fel megrendelőként. Megállapítható tehát, hogy a felperes a Fővárosi Tanács VB Beruházási Főosztályával kötött megbízási szerződése alapján, mint megbízott végezte a lebonyolítást, annak folytán azonban, hogy a megbízotti feladata teljesítéséhez szükséges építési szerződést megrendelőként a saját nevében és a saját javára kötötte, a fellebbezésben hivatkozott illetékrendelkezés a javára nem alkalmazható. Ebből következik, hogy pervesztesége arányában az eljárási illeték viselésére köteles. Helyesen járt tehát el az elsőfokú bíróság, amikor a kereset részbeni elutasítása miatt – az elutasított rész, mint illetékalap után – a felperest a törvényes eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a felperest eljárási illeték megfizetésére kötelező részében a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, nem fellebbezett részében pedig az ítéletet nem érintette. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 494/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás