BK BH 1988/303
BK BH 88/9/303
1988.09.01.
Garázdaság csoportosan (bűntettként) elkövetettként minősítését nem teszi kizárttá, hogy az elkövetők egyike – halála miatt – nem volt felelősségre vonható [Btk. 271. § (2) bek. a) pont, 137. § 11. pont].
Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottat garázdaság bűntette miatt – mint visszaesőt – 1 évi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A testi sértés és a garázdaság miatt már több ízben büntetett II. r. vádlott a vádbeli napon a III. r. vádlott, valamint R. A. és egy nő társaságában, az eszpresszóban szórakozott. Sört és pálinkát fogyasztottak. Az I. r. fk. vádlott az asztalukhoz lépett, és tüzet kért tőlük. R. A. ekkor valamilyen megjegyzést tett, majd a saját társaságához visszatérő I. r. vádlottat kihívta az eszpresszó WC helyiségébe. Rövidesen követte őket a III. r., majd a II. r. vádlott is.
A II r. vádlott nyomban megütötte a fk. I. r. vádlottat, majd mind a hárman rátámadtak, és további 4-5 ütést mértek a fejére. A szorult helyzetbe került I. r. vádlott végül kést vett elő és hasba szúrta R. A.-t, aki rövidesen meghalt.
Az I. r. vádlott a leírt bántalmazás következtében a bal arcán és a bal alsó szemhéján, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállás alapján levont helyes következtetéssel állapította meg a II. r. vádlott bűnösségét, és nem tévedett a cselekmény jogi minősítése során sem.
A II. r. vádlott két másik személlyel – a III. r. vádlottal és R. A.-al – egyidejűleg, együttesen valósította meg a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettét. A cselekmény tehát valójában „csoportosan elkövetettnek” (Btk. 137. §-ának 11. pontja) tekintendő. Az ilyen vagy más többes elkövetés megállapításának ugyanis nem akadálya az, hogy a törvényi tényállást megvalósító egy vagy több személy bármely okból nem büntethető, vagy velük szemben – bármely okból – vádemelés nem történt. Éppen ezért az adott esetben is a csoportosan elkövetett garázdaság megállapításának van helye, annak ellenére, hogy a „csoport” harmadik tagja, R. A. halála folytán nem volt felelősségre vonható.
A büntetés nemének és mértékének a meghatározása során az elsőfokú bíróság tévesen tulajdonított büntetést növelő jelentőséget annak, hogy „a cselekménysor elindítója” a II. r. vádlott volt. A bűncselekmények elkövetésére vezető helyzetet ugyanis R. A. hozta létre azáltal, hogy a fk. vádlottat kihívta a WC-be. A II. r. vádlott terhére legfeljebb az róható, hogy a tettlegességnek az elindítója volt.
Az elsőfokú bíróság egyebekben a büntetéskiszabási tényezőket helyesen ismerte fel, és azok nyomatékát kellő súllyal értékelve, a büntetés céljának megfelelő büntetést szabott ki
A II. r. vádlott által megvalósított cselekmény tárgyi súlya nem kimagasló. Az elsőfokú bíróság ennek ellenére helyesen szabott ki 1 évi, végrehajtható szabadságvesztést és ahhoz igazodó tartamú közügyektől eltiltást, mivel a II. r. vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség mértéke az átlagosat lényegesen meghaladja. A II. r. vádlottat több ízben elítélték már testi sértés és garázdaság miatt.
Mindezekből arra vonható le következtetés, hogy a II. r. vádlott hajlamos az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények elkövetésére, s ezért vele szemben a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. III. 605/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás