PK BH 1988/316
PK BH 1988/316
1988.09.01.
Ugyanazon jogviszonyból származó követeléseket érvényesítő, egymásnak ellentmondó tartalmú fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálása [Pp 316. § (3) bek.].
A jogosult kérelmére a városi bíróság fizetési meghagyást bocsátott ki a kötelezettel szemben 38 000 forint erejéig azzal, hogy a nevezett „azért tartozik, mert bérlőkijelölésben kapott lakást és ahhoz használatbavételi díj kölcsönt”. A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett, majd annak alapján a bíróság végrehajtást rendelt el.
A jogosult 1987. április 16-án újabb fizetési meghagyás kibocsátását kérte a kötelezett ellen 152 000 forint, ennek kamata és perköltség erejéig. Indokolásként előadta, hogy „mint munkáltató a munkavállaló helyett háromszoros használatbavételi díjat utalt át a tanács részére, 190 000 forintot. A nevezett a szerződést megszegte, és mivel 38 000 forint érvényesítve, úgy a fenti összeggel tartozik”. A kérelemhez csatolta a kötelezettnek küldött felszólító levelet is. E kérelem alapján a városi bíróság fizetési meghagyást bocsátott ki, amely ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett. A bíróság e fizetési meghagyás alapján is végrehajtást rendelt el.
Ez utóbb kibocsátott fizetési meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp 3. §-a (1) bekezdésének első mondata szerint a bíróságnak az a feladata, hogy a törvény céljának (1. §) megfelelően az igazság kiderítésére törekedjék. Ennek megfelelően ad lehetőséget a Pp 316. §-ának (3) bekezdése az elnök részére arra, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása helyett az ügyet tárgyalásra tűzhesse ki, ha a követelés fennállása kétségesnek mutatkozik.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a második kérelemben maga a jogosult hívta fel a bíróság figyelmét arra, hogy ugyanezzel a lakással kapcsolatban már 38 000 forintos követelést érvényesített. Ha a bíróság a két fizetési meghagyást összeveti, észleli, hogy a követelések jogcíme között különbség van. Az első fizetési meghagyásban a jogosult használatbavételi díj fizetésére adott kölcsönt követelt vissza, a másodikban pedig a kötelezett helyett a tanács végrehajtó bizottságának fizetett „háromszoros használatbavételi díjat.”. A fizetési meghagyás mellékletében a jogosult lakásépítési támogatást és a kiemelt bányászlakás akció keretén belül épített családi házhoz (vagy lakáshoz) nyújtott kölcsönt említ. Mindezekből megállapítható, hogy a követelés fennállása kétséges, a bíróság tehát akkor járt volna el helyesen, ha a fizetési meghagyás kibocsátása helyett az ügyet tárgyalásra tűzi ki a kimutatható ellentmondások tisztázása, a követelés összegének és jogcímének megállapítása érdekében.
A kifejtettekre tekintettel tévedett a városi bíróság, amikor az utóbbi fizetési meghagyást kibocsátotta, azért a Legfelsőbb Bíróság ezt a fizetési meghagyást a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítatta. (P. törv. II. 20 152/1988. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás