GK BH 1988/321
GK BH 1988/321
1988.09.01.
I. A mezőgazdasági vagy ipari szakcsoport ellen indított pert az alapító gazdálkodó szervezet (mezőgazdasági termelőszövetkezet, ÁFÉSZ, ipari szövetkezet) ellen indított pernek kell tekinteni [26/1981. (IX. 5.) MT sz. r. 1. §; 27/1981. (IX. 5.) MT sz. r. 1. § (3) bek.].
II. Az eljárás során bekövetkezett jogutódlás esetén az alperesi jogutód perbelépéséhez mindkét fél hozzájárulása szükséges. A bíróság perbelépést megengedő határozata ellen fellebbezésnek van helye [Pp 61. § (2) bek., 65. §].
III. Az alperes személyében bekövetkezett jogutódlás esetén a jogelődöt csak kérelmére és csak a felperes hozzájárulásával lehet a perből elbocsátani. A per szünetelésében csak a már perben álló felek megállapodása joghatályos [Pp 61. § (3) bek., 381. § (1) bek.].
A felperes – eredetileg fizetési meghagyásos eljárásban – 531 272 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a gesztorsága alatt működő Novorat Általános Ipari és Szolgáltató Szakcsoport az 1986. március 7-én kiállított 1 531 272 Ft összegű számláját a peresített összeggel csökkentve egyenlítette ki. A szakcsoport utóbb kisszövetkezetté alakult át.
A felperes 1987. május 13-án a Novorat Ipari és Építőipari Kisszövetkezettel tartott egyeztetést. Ezen az egyeztetésen a Kisszövetkezet vállalta, hogy a felperes követeléséből 302 692 Ft-ot 15 napon belül megfizet. Megegyeztek a per szüneteltetésében is, valamint abban is, hogy a perköltséget közösen viselik.
A felperes ezt az egyeztetési jegyzőkönyvet az elsőfokú bírósághoz benyújtotta, kérte az eljárás szüneteltetését, valamint azt is, hogy a bíróság a szünetelés engedélyezéséről szóló végzést az alperesi jogutód, a Novorat Ipari és Építőipari Kisszövetkezet részére is küldje meg.
Az elsőfokú bíróság a pert megszüntette. A végzését azzal indokolta, hogy a felperes az alperesi jogutóddal szemben a Pp 61. §-ának (1) bekezdésében előírt perbevonási nyilatkozatot nem terjesztett elő, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig hiányzik az alperes hozzájárulása. A felperes az új alperes ellen a Pp 64. §-ának (2) bekezdése alapján kereseti kérelmet sem terjesztett elő. Egyébként a bíróságnak a Pp 30. §-ának (1) bekezdése szerint az új alperessel szemben nincs illetékessége, mert az új alperes székhelye Budapesten van. Miután megállapítást nyert, hogy a felperes a per alperesével szemben nem kíván követelést érvényesíteni, ezért a pert a Pp 157. §-ának e) pontja alapján, figyelemmel a Pp 160. §-ára, megszüntette.
A végzés ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérte az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és a per újabb tárgyalásának, és újabb határozat hozatalának az elrendelését. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a per megszüntetésével az elsőfokú bíróság az eljárásjogi szabályokat megsértette. Az elsőfokú bíróság saját maga is megállapította, hogy a Pp 61. §-ának (2) bekezdése értelmében az alperesi jogutód önkéntes perbelépését kizárólag a felperes vette tudomásul, ezért az elsőfokú bíróságnak e kérdésben az alperest is meg kellett volna hallgatnia. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a felperesnek további követelése nincs az alperessel szemben, mert ilyen nyilatkozatot soha sem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság tehát kellő jogi alap nélkül szüntette meg az eljárást.
A fellebbezésre előterjesztett észrevételében az alperes bejelentette, hogy hozzájárul az alperesi jogutód perbevonásához, azt maga is kéri, mert a szakcsoportja kisszövetkezetté alakult át, a kisszövetkezet pedig önálló jogi személy [25/1981. (IX. 5.) MT sz. r. 1. § (2) bek.], aki a felperessel a keresetet illetően jogosult egyezséget kötni. Nem vitatta, hogy a per tárgyát illetően a nevezett kisszövetkezet a jogutódja [27/1981. (IX. 5.) MT sz. r. 1. §].
A Novorat Ipari és Építőipari Kisszövetkezet a felperes fellebbezésével kapcsolatban előadta, hogy a felperessel 1987. május 13-án egyezséget kötött, melynek során a felperes követeléséből 302 692 Ft-ot elismert, és a felperes ezt az összeget egyszámlájáról 1987. július 1-jén le is emelte.
Kérte, hogy a bíróság a felek között ismételten rendeljen el egyeztetést, mert a perköltség viselésének kérdésében nem állapodtak meg.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A rendelkezésre álló okiratok adatai alapján azt kellett megállapítani, hogy a felperes olyan nyilatkozatot nem terjesztett elő, amely szerint az „Augusztus 20.” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Mezőcsát alperes ellen támasztott kereseti követelésétől eláll. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a pert a Pp 157. §-ának e) pontja alapján a felperesnek a keresetétől történt elállására hivatkozással szüntette meg.
Tévedett abban is az elsőfokú bíróság, hogy az új alperes ellen indítandó perben nincs illetékessége a per elbírálására. A Pp 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy ha az illetékesség nem kizárólagos, az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után az illetékesség hiánya nem vehető figyelembe. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a felek személye, illetőleg a felperes követelése nem esik kizárólagos illetékesség alá, az alperes pedig érdemi ellenkérelmét már a fizetési meghagyásra benyújtott ellenkérelmében előterjesztette.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp 258. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot utasította a per további tárgyalására, és újabb határozat hozatalára.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a Pp 62. § (1) bekezdése alapján közölni kell a felekkel, hogy a nevezett kisszövetkezet alperesi jogutódként önként a perbe belépett, és erről határozatot kell hoznia [Pp 62. § (2) bek.].
A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a Pp 61. §-ának (2) bekezdése alapján mind a két fél hozzájárult, így ebben a kérdésben az elsőfokú bíróságnak már további intézkedést nem kell tennie. Tisztáznia kell azonban a Pp 61. §-ának (3) bekezdése alapján, hogy az alperes kéri-e a perből való elbocsátását, és ehhez a felperes hozzájárul-e, vagy az alperesi jogutód a perben a Pp 62. §-ának (4) bekezdése alapján a jogelőd pertársaként vesz részt.
Mindezek egyértelmű tisztázása után jelenthetik be a perben álló felek a Pp 381. §-ának (1) bekezdése alapján, hogy kölcsönösen megegyeztek az eljárás szüneteltetésében, és az eljárási illeték viselése kérdésében is. (Legf. Bír. Gf. II. 31 290/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás