KK BH 1988/336
KK BH 1988/336
1988.09.01.
Hivatali visszaélés téves megállapítása, amikor a rendőr vádlott e minőségével összefüggésbe nem hozható módon bántalmazza a sértettet, bár felfedi hivatalos személy voltát [Btk. 225., 227., 271. §].
A katonai bíróság a rendőr tiszthelyettes vádlottat garázdaság vétsége és hivatali visszaélés bűntette címén vonta felelősségre.
A tényállás lényege szerint a polgári öltözetben levő vádlott a testvére és mások társaságában szórakozott az egyik étteremben. Ebben az időben itt tartózkodott egy 3 fős csoport is. A két társaság között – akik valamennyien szeszes ital hatása alatt álltak – vita támadt. Ekkor a vádlott felfedte, hogy rendőr, majd felmutatta a rendőri igazolványát is. A személyzet végül a vitára is tekintettel zárórát rendelt el, mire a két társaság elhagyta az éttermet. Az utcán azonban ismét vitatkozni kezdtek, ez hangoskodással járó verekedéssé fajult, ami a környék lakosságának nyugalmát zavarta, és felháborodást váltott ki. Ennek lezajlása után az egyik vádlottal szemben álló csoporthoz tartozó személy a helyszínről elszaladt, a vádlott viszont a másik két személyt a földre ültette, majd követelte tőlük, közöljék az elfutott személy lakásának címét. A nemleges válaszok után mindkét személyt tovább ütlegelte, az egyiket a földre lökte, majd a mellkasára térdelt. Eközben a rendőrjárőr a helyszínre érkezett, majd intézkedett velük szemben.
Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásból okszerűen következtetett arra, hogy a vádlott megvalósította a garázdaság vétségét.
Tévedett viszont, amikor a vádlott cselekményét hivatali visszaélés bűntetteként is értékelte. Az irányadó tényállás szerint a vádlott és a polgári személyek között az étteremben vita támadt. Ekkor a vádlott tudomásukra hozta, hogy rendőr. Ezután azonban a rendőri minősége már egyáltalán nem került szóba. Ekkor sem tett semmiféle rendőri mivoltával összefüggő intézkedést, és később sem lépett fel hivatalos személyként. Az állapítható meg, hogy italozott, szórakozott, és ekkor alakult ki vita, majd tettlegesség az ő társasága és a másik csoport között. Ebbe ő is bekapcsolódott, abban tevékenyen részt vett. E tevékenysége közben azonban a legcsekélyebb nyomát sem lehetett felfedezni annak, hogy rendőrként lépett volna fel, tehát szolgálatba helyezkedett volna, és ilyen minőségben próbálta az elfutott személyazonosságát megállapítani.
A Legfelsőbb Bíróság korábban már többször rámutatott, hogy az az egyébként hivatalos személy, aki szolgálaton kívül, e minőségével összefüggésbe nem hozható módon, magánérintkezés szülte konfliktushelyzetben alkalmaz tettlegességet, nem valósít meg hivatali bűncselekményt. Így a vádlottnak a tényállásban rögzített magatartása nem merítette ki sem a Btk. 225. §-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntettének, sem pedig a vád tárgyává tett, a 227. §-ában foglalt kényszervallatás bűntettének a törvényi tényállását. A Legfelsőbb Bíróság ezért a vádlottat a Btk. 227. §-ában meghatározott kényszervallatás bűntette miatt emelt vád alól, a Be 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette. (Katf. I. 40/1988. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás