BK BH 1988/344
BK BH 1988/344
1988.10.01.
Devizagazdálkodás megsértése esetén a cselekmény társadalomra veszélyességének helyes megítélése szempontjából az elkövetési értéken túlmenően mindenkor vizsgálni kell a deviza-tilalomsértés jellegét és súlyát is [Btk. 309. § (3) bek. a) pont, 83. §; 1974. évi 1. sz. tvr. 6. § (1) bek. (b) pont].
A városi bíróság az I. r. terheltet devizagazdálkodás jelentős értékre elkövetett megsértésének bűntette miatt 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi összegét 300 forintban állapította meg;
a II. r. terheltet devizagazdálkodás gondatlanságból elkövetett megsértésének vétsége miatt 60 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 150 forintban állapította meg.
A bűnjelként lefoglalt Toyota Corolla típusú személygépkocsi lefoglalását megszüntette, és a terhelteket 50 000 forint elkobzás alá eső érték egyetemleges megfizetésére kötelezte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A külföldi állampolgárságú és külföldön élő I. r. terhelt egy Toyota Corolla típusú, 196 000 forint belföldi forgalmi értékű személygépkocsit hozott az országba azzal a céllal, hogy azt megjavíttatja. Itt a II. r. terhelt vállalkozott arra, hogy a munkák elvégzésére kisiparost szerez, és e célból a gépkocsit megőrzésre átvette. Kikötötte, hogy a munkák elvégzéséhez szükséges devizahatósági engedélyt az I. r. terhelt szerezze be, aki ez iránt tett is lépéseket, de az országot az engedély megszerzése nélkül elhagyta.
A II. r. terhelt devizahatósági engedély hiányában a gépkocsit tovább őrizte, majd a munkák elvégzésére kisiparosokat bízott meg. Az eljárás megindulása miatt a javítási munkák elmaradtak.
Az ítélet, büntetést kiszabó és az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelező rendelkezés ellen mindkét terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A deviza-bűncselekmény tárgyi súlyát a Btk. 309. §-ának törvényi felépítéséből következően elsősorban a deviza-érdeksérelem mértéke juttatja kifejezésre. Ebből azonban nem vonható le olyan következtetés, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége kizárólag a pénzben kifejezendő devizaértékhez igazodik. A deviza-bűncselekmény törvényi tényállása olyan keretrendelkezés, amelyet konkrét tartalommal megtöltő különböző pénzügyi előírások, kötelezettségek és tilalmak jellegükben, céljukban a védett érdek jelentőségének megfelelően súlybeli eltérést mutatnak. Amennyiben a pénzügyi előírás devizajogi alapérdeket véd, akkor – azonos elkövetési értéket feltételezve – szabályszegő magatartás tanúsítása esetén az elkövető szükségképpen nagyobb tárgyi súlyú cselekményt valósít meg, mint az az elkövető, aki materiális sérelmet nem okozó cselekményével csupán a devizahatóság felügyeleti jogának érvényesülését befolyásolja hátrányosan.
Ebből következik, hogy a deviza-bűncselekmények tárgyi súlya nem követi mechanikusan az elkövetési értéket. Ezért mindig vizsgálni kell, hogy a szabályszegéssel az elkövető devizális alapérdekeket sért-e, vagy a jogsértésben a formális jelleg az uralkodó. Az ügyben ez utóbbi esetről van szó. Az 1974. évi 1. sz. tvr. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja minden olyan szerződést devizahatósági engedélyhez köt, amelynek tárgya belföldön levő vagyoni érték, és amelyet külföldi és belföldi köt egymással. Ez a szabály attól függetlenül érvényesül, hogy mi volt a szerződés konkrét tartalma és jogcíme.
Ugyanakkor a cselekmény társadalomra veszélyességének vizsgálatakor a megállapodás valóságos jogcímétől és tartalmától nem lehet eltekinteni. Ez ügyben a külföldi arra adott megbízást a magyar állampolgárnak, hogy javíttassa meg a gépkocsiját. Az engedély hiányában történt megbízási szerződés nem járt a devizális alapérdekek sérelmével, hanem kizárólag a devizahatóság ellenőrzési jogkörét veszélyeztette. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az említett megállapodás nem érintette az egyébként jelentős értékű vagyontárgyra vonatkozó tulajdonosi jogokat sem, mivel a szerződés tartalmilag a gépkocsi időleges átengedését jelentette csupán.
A jogkövetkezmények meghatározásakor a bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt is, hogy a külföldi állampolgárságú I. r. terhelt lépéseket tett az engedély megszerzésére, s ez a bűnösségének kisebb fokára utal.
Így a szabályszegés jellegére, a szerződés tartalmára, valamint a bűnösségi fokára tekintettel törvénysértően döntött a bíróság, amikor a terheltekkel szemben a büntetés mértékét meghatározta. Ugyanezen okból tévedett akkor is, amikor szükségesnek látta az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést is. Ugyanis ez az elkövetőkre a cselekmény súlyát messze meghaladó indokolatlan és méltánytalan terhet jelentett.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítatta, a törvénysértő rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, és az I. r. terheltet 40 napi tétel, a II. r. terheltet 20 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, előbbinél 300 forintban, utóbbinál 150 forintban határozta meg az egy napi tételre eső összeget, ugyanakkor az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést a Btk. 314. §-ának (5) bekezdése alapján mellőzte. (B. törv. I. 650/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás