PK BH 1988/355
PK BH 1988/355
1988.10.01.
A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelenésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Ezért a szívességi lakáshasználat megszüntetése iránti igényt érvényesítő özvegy haszonélvezeti jogának korlátozására irányuló kérelmet viszontkeresetként kell elbírálni akkor is, ha a kérelem ilyen megjelölést nem tartalmaz [Pp 3. § (1) bek.].
A perbeli házingatlan 1/5 részben a felperes, 4/5 részben az alperes tulajdona. Az alperes tulajdoni illetőségét a felperes özvegyi haszonélvezeti joga terheli. Az ingatlan három lakószobából és mellékhelyiségekből álló lakást foglal magában. A felperes az alperesnek édesanyja. A lakás egyik szobáját kizárólag a felperes, két másik szobáját pedig az alperes lakja két gyermekével. A mellékhelyiségek közösek. Az alperes férje jelenleg nem lakik a perbeli lakásban, hanem a házastársak által épített családi házat használja.
A felperes és az alperes között a viszony évekkel ezelőtt megromlott. Napirenden vannak közöttük a veszekedések, hangos szóváltások és tettlegesség is előfordult.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az általa elfoglalva tartott lakrész kiürítésére. Előadta, hogy az alperes szívességi lakáshasználónak minősül, e lakáshasználatot az alperes felróható magatartás miatt tőle visszavonja, és ezért az alperes köteles a lakásból kiköltözni azzal, hogy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmében – alakszerű megjelölés nélkül – viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a felperes özvegyi haszonélvezeti jogának korlátozását kérte úgy, hogy a bíróság a felperes haszonélvezeti jogát (az eddigi tényleges használatnak megfelelően) egy szoba és a folyosórész kizárólagos, valamint a mellékhelyiségek közös használatára korlátozza. Az alperes előadta, hogy közte és házastársa között az életközösség megszakadt, így arra nincs lehetősége, hogy a házastársak által közösen épített családi házba költözzön, amely egyébként sincs befejezett állapotban.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a lakást 30 nap alatt ürítse ki, és kimondta, hogy az alperes elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Kötelezte az alperest 750 forint perköltség megfizetésére.
A bíróság az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felek között a viszony évekkel ezelőtt megromlott, a felek képtelenek egymáshoz alkalmazkodni. Közöttük „napirenden volt a kirívóan trágár beszéd, sőt előfordult brutális tettlegesség is”. A felperes erre tekintettel jogosult az alperestől a szívességi lakáshasználatot visszavonni, és az alperes köteles a lakásból elköltözni. A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 123. §-a, valamint a módosított 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 90. §-ának (2) bekezdése [helyesen: 90. §-a (2) bekezdésének a) pontja] szerint az alperes elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes az özvegyi haszonélvezeti jog korlátozását nem igényelhette, mert az együttélés szabályait sértő magatartást maga tanúsította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a kifejtett indokokat helyesnek fogadta el.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp 3. §-ának (1) bekezdése egyebek mellett azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az alperes ellenkérelme tartalmilag viszontkeresetet foglalt magában. Az elsőfokú bíróságnak ezért az alperest fel kellett volna hívnia viszontkereseti kérelme pontosítására, a viszontkereseti illeték lerovására és ennek eredményétől függően kellett volna rendelkeznie a viszontkereseti kérelemről is. Amennyiben az alperes a viszontkereseti, kérelmet fenntartja, és az illetéket lerója, a bíróságnak a viszontkereset tárgyában bizonyítást kellett volna lefolytatnia, azt érdemben tárgyalva a viszontkereseti kérelem felől érdemi határozatot kellett volna hoznia.
Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a viszontkereset tárgyában érdemi határozatot nem hozott, csak az ítélet indokolásában foglalkozott a viszontkereseti kérelemben foglaltakkal, ez önmagában is olyan súlyos eljárási szabálysértés, amelyet a másodfokú bíróságnak észlelnie kellett volna, és az elsőfokú bíróság ítéletét ez okból hatályon kívül kellett volna helyeznie.
A viszontkereset érdemi elbírálása körében az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kellett volna lennie a Ptk. 616. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra. A viszontkereset érdemi elbírálásának hiánya okából az elsőfokú bíróság a Ptk. 616. §-ának alkalmazása szempontjából lényeges tényállást nem állapította meg, erre vonatkozóan bizonyítékok sem állanak rendelkezésre. A viszontkereseti kérelemmel összefüggően tisztázni kellett volna a lakás műszaki adatait, vizsgálni kellett volna, hogy menynyiben van lehetőség a haszonélvezeti jog korlátozása esetén a lakás elkülönített használatára. Az alperes jogérvényesítése szempontjából a Ptk. 4. §-ának (3) bekezdésére tekintettel nem közömbösek családi körülményei; az a kérdés, hogy a férjével közösen épített házban a család lakásszükséglete megfelelően biztosítható-e. Ebben a körben vizsgálni kellett volna, hogy az alperes és házastársa között az életközösség valóban megszakadt-e, és hogy az általuk felépített lakás alkalmas-e a család elhelyezésére, szükség esetén megosztott lakáshasználat mellett.
A haszonélvezeti jog korlátozásától függően dönthető el, hogy az alperes valóban változatlanul szívességi lakáshasználó-e (akitől a szívességi lakáshasználat indokolás nélkül visszavonható), vagy pedig tulajdonostársi címen használja a perbeli lakás egy részét.
Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság mindezeket nem vizsgálta, a másodfokú bíróság pedig nem észlelte az elsőfokú bíróság által elkövetett súlyos eljárási szabálysértést, a Legfelsőbb Bíróság az eljáró bíróságok ítéletét a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 20 086/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás