PK BH 1988/357
PK BH 1988/357
1988.10.01.
Részítélet hozatalának feltételei [Pp 213. § (2) bek.].
A felperes az alperessel fennállt szerződéses viszony alapján a teljesített szolgáltatások esedékes ellenértékének megfizetése és egyéb megállapítások iránt indított pert az alperes ellen.
Ellenkérelmében az alperes a felperesnek 3 092 525 Ft erejéig érvényesített követelését mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében elismerte. Viszontkeresetet támasztott azonban a felperes keresetét meghaladó összegű, ugyanazon szerződéses viszonyból fakadó követelésének megítélése iránt, állítva, hogy a felperes, illetőleg jogelődje szerződésszegő magatartása miatt károsodott. Indítványozta a tárgyaláson, hogy a bíróság a pert egyesítse ahhoz a perhez, amelyet a R. ÁFÉSZ ugyanezen alperes ellen indított a Pest Megyei Bíróságon, és ahol az alperes ugyanezt a tartalmú viszontkeresetet már előterjesztette.
Az elsőfokú bíróság az egyesítést mellőzte. Az utóbb említett per a felek közös kérelmére 1987. augusztus 19-étől szünetel.
A jelen perben az ugyancsak 1987. augusztus 19-én megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság részítéletet hozott, és ebben az alperest 3 092 525 Ft megfizetésére kötelezte, ennek késedelmi kamatával. A rendelkezését fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.
A részítélet ellen az alperes fellebbezett. A jogi álláspontja szerint részítélet hozatalának nem volt helye; az alperes ugyanis a felperes keresetével szemben beszámításra alkalmas ellenkövetelést érvényesített. Az egyébként elismert követelés elkülönített teljesítése, az ellenfél esetleges fizetésképtelenné válása esetén a visszakövetelést veszélyezteti. Az egyesítés megtagadása pedig a teljes jogviszony egységes rendezését gátolja. Sérelmezte továbbá az előzetes végrehajthatóság kimondását is.
A felperes a részítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem helytálló.
A Pp 213. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság egyes kereseti kérelmek felől, vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani.
A szóban levő esetben önállóan elbírálható része volt a felperes kereseti kérelmének az összeg szerint elkülönített számlakövetelése. E részben további tárgyalásra sem volt szükség az alperes elismerő nyilatkozatára tekintettel [Pp 4. §, 163. § (2) bek.]. A kereset többi része, illetőleg az alperes viszontkeresete tekintetében pedig a tárgyalást el kellett halasztani. A részítélet meghozatalának a törvényben meghatározott okai fennálltak, az elsőfokú bíróság döntése tehát nem sértett eljárási szabályt.
A Pp 231. §-ának d) pontja értelmében az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani. Ennek mellőzésére – a Pp 232. §-ának rendelkezései szerint – az alperesnek a tárgyalás berekesztése előtt előterjesztett kérelmére akkor van lehetőség, ha az az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése a felperesre. Ilyen kérelmet azonban az alperes nem adott elő; az elsőfokú bíróságnak tehát ez a döntése is törvényes.
A Pp 149. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő perek egyesítését. Az egyesítésre irányuló indítvány mellőzése miatt azonban külön fellebbezésnek nincs helye. A körülményekből következően egyébként az egyesítés mellőzése nem volt helytelen pervezetésnek tekinthető.
A Pp 213. §-a (2) bekezdésének utolsó fordulata értelmében a részítélet joghatásaként beálló anyagi jogerő feltételes: a részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető vagy megfelelően módosítható. Ez a rendelkezés biztosítja a viszontkeresetet támasztó alperesnek azt, hogy a további tárgyalásra szoruló helytálló volta esetén az eljárást befejező ítéletben, megfelelő jogsegélyben részesüljön.
Észlelte a bíróság, hogy az elsőfokú bíróság nem intézkedett a részítélet ellen benyújtott fellebbezésre lerovandó illeték pótlása iránt. Ezt az intézkedést a lelet készítésének terhével történő kötelezéssel pótolta. Az 1986. évi I. törvény (illetékkódex) 34. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a meg nem határozható értékre vonatkozó fellebbezés illetéke 300 Ft.
Észlelte továbbá a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság nem a keresetben érvényesített követelésnek megfelelő összegű kereseti illeték lerovása iránt intézkedett, és nem intézkedett a viszontkereseti illeték lerovásáról sem. Ezeknek az intézkedéseknek a megtételét a folytatódó elsőfokú eljárásban a megyei bíróságnak meghagyja.
A perköltség viselése felől – az elbírált esetben – az eljárást befejező ítéletben célszerű dönteni (Pp 77. §). A részítélettel, illetőleg a fellebbezéssel kapcsolatos perköltségek viseléséről ezért a döntést a Legfelsőbb Bíróság is mellőzte. (Pf. IV. 20 865/1987. szám.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás